I ♥ ISSUU

Amióta a tabletemnek, és az okostelefonomnak köszönhetően egy új tér nyílt meg előttem, újabb és újabb hasznos alkalmazásokra, érdekességekre, közösségekre lelek - olyan mintha tovább tárult volna előttem a világ.
Az egyik ilyen csoda, amit felfedeztem az ISSUU. A Pinterest és az Instagram után számomra az egyik legaddiktívabb dolog, bármikor bárhol rá tudok kattanni a temérdek magazin böngészésbe.
Érdekes, mert ez az alkamlazás "normál számítógépről" is elérhető. Én mégis ilyen "fészkes" kütyün, kényelembe helyezkedve szeretem böngészni.

Éppen aktuális, kedves olvasnivalóim:

MASNI magazinok - köztük a legfrissebb karácsonyi szám
Go Make Me - DIY Gifts and Edible Treats for Christmas - karácsonyi ajándékötletek
Meilinger Zita magazinja
Panyi Zsuzsi olvasnivalók
Vogue Knitting Crochet 2012 - kötés-horgolás stílus és divatmagazin
és a Subtle Revelry magazinok.
A konyhaművészet területén még el sem kezdtem a felfedezést (mindig tartok tőle, hogy nagyon éhes leszek... :D).

Tulajdonképpen, akár nem is kéne újságokat vennem, de még mindig ragaszkodom az illatos, megfogható, lapozgatható papírmagazinokhoz is...

Pillanatkép - fári

Annyi minden történik velem a napokban, hogy csak győzzem leírni... valószínűleg kimarad.
Csak így felsorolásképpen néhány nagyobb szelet. Péntek délután Mikulás ünnepség volt a cégben imádtam, aznap este még elmentünk az Árkádba vásárolni (igazán a másnapi útra szerettem volna meleg holmit, kudarc). Szombaton hajnalban keltünk, mert el-nosztalgia-vonatoztunk Bécsbe egy napra, adventezni.
(Hazafelé másfél órát késett a vonat és enyhén megfagytunk.)
Vasárnap kifestették a konyhát - ezt nem ragoznám - de majd mutatom, mert szeretem-meleg színe lett (trombitavirág a festék szép neve).
Hétfőn korán bementem hogy a kollégáknak miku-meglepi kerülhessen az asztalára és aznap végül 12 órát dolgoztam összesen.
Kedden, azaz tegnap pedig Aput vittük korán reggel a szemműtétre - ha minden igaz ma haza is jöhet. Főztem is egy óriási fazék csülkös bablét, hogy legyen mit enni kevés macerával.
No és ki ne maradjon - tegnap megjelent a World of WarCraft: Cataclysm kiegészítő, és megszületett Wazabi, a kis goblin sámán...
Álmos és fáradt vagyok. Várom a karácsonyt, a békét, a nyugalmat, a meleg otthont, a finom leveskéket és forró nedüket, a bújást, a magunknak beígért mesefilm-nézést.

Van egy világ...

Van egy világ, ami már hat éve része az életemnek. Igaz, olykor hűtlenül elhagyom az utóbbi két évben, de a napsugaras nyarakat követő, hosszú, téli éjszakákra mindig visszatérek.
Mindig barátok várnak, és nem tagadom, mindig akad ellenség is. A tájakon barangolva ismerős dallamok csendülnek a lelkembe, és még mindig megborzongat valami, ha felkeresem az erdőt, a falut, ahol a druidám megszületett... Akkor még nem is gondoltam volna, hogy valaha megtanulhat majd repülni és szabadon szárnyalhat a fellegek között!

Néhány hete újra kalandozok Azerothban, kicsit emlékezve, kicsit búcsúzva. Mert valami véget ér, és valami elkezdődik. Reng a föld, rettegnek e világ virtuális lakói.
Ha minden igaz, ma ránk zúdul a katasztrófa, és a táj sosem lesz már olyan, mint egykor volt.

A lángok, a felhasadó föld, és a szökőár tönkretesz majd oly sok szép vidéket... Ironforge csarnokában talán már nem gyútjhatunk többé tábortüzet.

Vajon mi lesz a sorsa a kikötőknek?

Lesz még varázslatos táj, vagy csak a pusztulás és kín vár mindenhol?

Csak üldögéltem és merengtem... Várom, és félem ezt az estét. Már nem lesz meg az az általam ismert birodalom, ahol elbújhatok a titkos zugokban, ahol üldögélhetek a kedves sziklám peremén...

Vajon visszatérnek a barátok? Újra vállvetve küzdünk majd?

Vagy sosem ülünk már így együtt, az élet nagy dolgain merengve...

Különös ez a nyugtalanság, és érdekes hogy ennyire hat rám a valós életben is.
De hiszen napok óta harcolunk szinte örökké rengő földön, a hullámokban ránk törő elementálok támadásai ellen, hiába.

Ma a világot visszavonhatatlanul eléri a kataklizma... Furcsa, de számomra megnyugtató gondolat, hogy legalább egy sárkány hozza el...

Hogyan lehetnék mágnes...

Túl vagyok ezen is. Nem mondom, hogy életem legjobb napja volt, de kevésbé volt pocsék és pánik, mint amennyire "vártam". Sajnos ez a vizsgálat sem hozott választ, az egyre súlyosodó vashiányos vérszegénységemre. Annak ellenére, hogy hosszú hetek óta minden módon igyekszem támogatni a szervezetemet e téren, tovább csökkentek a vérképemben az ehhez kapcsolódó értékek (a vas jelenleg a minimum harmada).
Nem nyafogok, és mindent elvégzek ugyanúgy, de azt nem mondom hogy a toppon vagyok - szerencsére nem is ájuldozok, szédelgek stb. mint azt akár tehetném is, az orvosok szerint.
A testem még tűr, bár ad jeleket - a hajam hullik (de ráfogom az őszi "vedlésre"), a körmöm töredezik és bordás, az orrom sebes... Lehetne rosszabb. De azért jó lenne, ha lassan elindulna egy folyamat, ami az ellenkező irányba mutat. Ha lehet kihagynám az intravénás injekciót, kórházat ésatöbbit...
Pozitívan hangolódom, lélekben "beszívom" a vasat. De azért ha valakinek értelmes tippje van, mit tehetnék még, írja meg, akár privát is. Köszi.

Kirepültek

Furcsa, hogy a dolgok ott és úgy vannak, ahogy este, illetve reggel hagytam őket. Nincsenek jajjbocsánat-nyomok, mindenféle cetlik, fejemre hulló vécépapír gurigák, senkineksincskedvekimosni zokniktól (is) púposodó szennyesek, sőt ételek hűlt helye sincs a hűtőben. Nem esek hasra éjjel a cipőkben, a kisszobába nyitva nem néz rám pislogó-álmos fejjel a lányom, nem szól az éjben halk zene, és nem hallok billentyűzetpüfölést sem.
Nem szuszognak, nem köhögnek, nem motosznak - nincsenek itt.

Ez a világ új, szokatlan. Érdekes.

Kapcsoló

Olyan mintha átkapcsoltak volna. Mondjuk 4 állású a kapcsoló, és egyszerűen átnyomták - Ősz.
Végülis szeretem. De fura, hogy egyik nap még a hasam sütettem a tikkasztó melegben, míg a másikon nappal is megborzongat a szél, hüvös esőcseppekkel cirógat az utolsó augusztusi nap, és bármit is írunk a naplóba, határozottan ősz van.
Nem reklamálás ez, a kedvenc évszakom, csak valahogy jobb ha lassabban, finoman érkezik, van időm felkészülni rá, ünnepbe öltöztetni a lelkem, mint a Rókának a Kishercegre.

De ha már itt vagy, mondom: szeretlek Ősz, már vártalak. Legközelebb, ha lehet, kopognál?

Emlékek - fűben hemperegve...

Minden este eszembe jut, kéne ide írni. Mert olyan jó később újra olvasni (és Anyuci is innen tud oly sok dolgot meg rólam). De aztán sokszor elpereg az idő, és nem jutok el hozzá, hogy digitális sorokat rójak a web-naplóba.

Ma valahogy itt ragadtam a gép előtt (pedig tudatosan igyekszem nem ezt tenni), és elkalandoztam az archivált digitális fotók közt. Elidőztem a nyuszimmal töltött pillanatokon, és sok-sok szép emléken. Akkor még bőven nem bloggoltam...

Ez a képet, mi emléket idéz, most ide tettem - rég volt(...tényleg?!), olyan jó volt! Egy őszi, csaknem öt évvel ezelőtti októberi napon, a Kisfaluban.

Mennyi minden változott azóta... velünk, köztünk... és mégis, odabent, a mag, ugyanolyan.
Bennem maradt ez a veled (veletek) töltött, fűben-hempergős délután, az illatokkal, a napsütéssel és a sok mosollyal. Finom érzés, aranyló-narancsos emlék.

Végletes áprilisi vásárlás

Olyan, mint a kiszabadulás - a piacon mindenféle finom, egészséges hazai megjelenik, a boltokban a ruhákat tavaszira cserélik, hívogató könyvvásár van, a magazinok borítói is színesednek, és a kikelettel, sőt lassan már a nyárral foglalkoznak.
Valami egyszerűen megváltozik. Bennem is!

Vásároltunk - piacon, Lidlben, sőt még Schleckerben is (mert a párom emlékezett rá, hogy a Prágában vett kézkrém, ami annyira jó volt, onnan van, és itthon is kapható - zárójeleshurrá). Csupa nemolyat, amit szoktam. Még a reggelink is más volt, olyan, amit megkívántunk, csak ott, csak akkor (Bevallom, nem egészséges, mert LÁNGOS-t ettünk!).

Hetek óta piszkálja a csőröm a hajdina , no most vettem gabonát és pelyhet is. Lehet "rákattanok", mint a lenmagra, amit előbb kívántam, mint ahogy megtudtam, nem csak finom, egészséges is.

Vettem friss tojást, különleges liszteket, magokat a kenyerekhez, vörös lencsét (bár még fogalmam sincs miért), hajdinát, kölest, sőt zabitalt is.

Kéthete csicseriborsó liszttel tértem haza, mentségemre legyen mondva, annak tudom az okát , meg akarok próbálni socca-t, vagy legalább valami hasonlót készíteni, mert a nizzai utunk óta rajongó vagyok (pontosítom, inkább lennék, ha a közelemben árulnának).

Az is szuper, hogy amint megjön a fény, sokkal többet lehet olvasni - van hozzá természetes fény! No meg majd a nyaralóban, a fák alatt heverészve több időt szánok is majd rá, mint az őszi-téli évszakban. Így aztán szívesebben állok meg az újságos standoknál is, sőt...

Jót tett, hogy felszabadult hely a könyvespolcokon. Máris két könyvvel gyarapodott a könyvtáram ezen a hétvégén!
És mondja valaki, hogy nem érdemes rendet tenni! :)

Jeges csoda az ablakon

Vacogós napokat élünk. Ma reggel ilyen volt az autó üvege, amikor lementünk a parkolóba. Biztos didereg szegény éjjel, de szép csodák nőnek rajta, az biztos.
Megdöbbentem, mennyire látszanak az előző napi tisztítás sávjai, melyek láthatatlanok voltak nappal. Milyen sok nyomot hagyhatunk máshol is, a tudtunk nélkül! Érdekes gondolat, forgatni való...

Ésmégmásik

Történt, hogy ma késő délután, hatkor még bőszen dolgozván sms-t kaptam, ami arról tudósított, hogy én bizony éppen az imént vásároltam valamit. Kissé meghökkentem, majd gyorsan megbizonyosodtam arról, hogy a bankkártyám ott van, ahol szokott lenni: nálam, a táskámban, jól elzárva egy szekrénybe. No de akkor mégis hogyan...
Nézem mégis hol és mit vettem elvileg, keresem a céget neten - nos, Nicosia, Ciprus, ha minden igaz valami háztartási gépeket árusító Ltd. Aha. Szívesen lennék ott, valószínűleg még vásárolnék is - gondoltam - de én bizony ott ültem a X. kerületben egy irodában. Aggódtam.
Telefonáltam, ügyintéztem - gyors volt és korrekt.
Most már a kártyám letiltva, reklamáltam, ha minden igaz a kapcsolódó költségeimet és a káromat is térítik.
De azért nem vagyok nyugodt. Hogy történhetett ez meg?! A kártyát általában "csak" áruházakban, fizetésre használom (erre rendszeresen) - készpénzfelvételre szinte soha, netes vásárlásra ritkán.
Nem jól van ez így.

Hímzés...

Újra egyre többet foglalkoztat a gondolat, hogy kéne valamit kézimunkázni késő őszre, télire. Tavaly a horgolás ötlött fel bennem, de lekéstem a karácsonyt, aztán már kevésbé voltak aktuálisak a hópehely ajándékok... Nyáron próbálkoztam a festéssel, és egy ideje (igazán évek óta) koketálok a keresztszemes hímzéssel is. Nemrég találtam rá Eszter kézimunka blogjára, ahol amikor megláttam ezt a csodás alkotást, a kelta őszidézőt, akkor teljesen oda meg vissza voltam, akár azonnal elkezdtem volna tanulni.
Csak hát volt nekem egy ifjúkorom, amikor mindenféle kézműves dolgokkal töltöttem az időt - makramé, gyöngyfűzés-szövés, tűzzománc, papírszobrászat, agyagozás, gyúrmázás stb., és az egyik megélhetési forrásom is volt, hosszú évekig. Ennek, sok görnyedés okán, nyaki meszesedés lett a "hozománya", így a mai napig nem tudok tartósan lehajolni, majd feltekinteni, mert elfeketedik minden, majd szédülök.
Tartok tőle, a hímzéshez szükséges fejtartás is hasonló hatású lenne.
Van ennek vajon olyan módja, ahogy nem kell a fejet lehajtani, de a levegőben se kell emelni a készülő művet? (Mert az meg a krónikus gyulladásban lévő kezemmel nem menne.)
Emlékszem általános iskola 5. osztályában hímző szakkörbe jártam. Szerettem. Szeretném?

Mi lennék, ha...

…hónap lennék: március
…a nap egy időpontja lennék: hajnal
…bolygó lennék: Merkúr
…tengeri állat lennék: delfin
…cím lennék: Mese utca
…berendezési tárgy lennék: szekreter
…folyadék lennék: forrásvíz
…drágakő lennék: (moha) achát
…fa lennék: tölgy
…madár lennék: fecske
…szerszám lennék: (vándorbot)
…virág lennék: gyöngyvirág
…időjárás lennék: őszi eső
…mesebeli lény lennék: manó
…hangszer lennék: hárfa
…állat lennék: őz
…szín lennék: bordó
…érzelem lennék: öröm
…zöldség lennék: csicsóka
…hang lennék: tenger morajlás
…elem lennék: föld
…autó lennék: Volkswagen Bogár
…dal lennék: altató
…film lennék: sci-fi
…könyv lennék: mese
…étel lennék: leves
…hely lennék: Broceliande
…íz lennék: sós
…illat lennék: avar
…hit lennék: wicca
…testrész lennék: kéz
…arckifejezés lennék: öröm
…tanóra lennék: irodalom
…rajzfilm lennék: Pompom meséi
…mértani alakzat lennék: kör
…szám lennék: 8
…ruhadarab lennék: meleg pulóver
…ékszer lennék: gyűrű
…kiegészítő lennék: sál
…szeretet megnyilvánulása lennék: simogatás
…rovar: szitakötő

Ha valakinek van még kedve töprengeni, rajta, szívesen olvasom...