Design hét - Meska workshop - vesszőfonás

Óriási szerencsémre befértem az idei Design hét keretében rendezett Meska workshopok közül kettőre is. A második, amit választottam a vesszőfonás volt.
Régóta érdekel, hogyan is készülhetnek a piacokon árult kosarak, tartók és más szép tárgyak, de még sosem volt alkalmam ilyen technikát kipróbálni.
Az idei első, csodálatos őszi napsütéssel ölelő októberi vasárnap délutánon Bori tanított minket e mesterség alapjaira. A három órás időlimit miatt mindannyian koszorút fontunk és a gondosan előkészített vesszők közül lehetett nehezebb kihívást jelentőt és könnyebben kezelhetőt is választani.

 

Akárcsak az előző alkalommal, most is mindenféle finomságokkal és illatos teával vártak minket a szervezők, az asztalon pedig rengeteg féle kellék, bogyó, termés, gombok, szalagok és mindenféle évek alatt összegyűlő csoda várta, hogy felhasználjuk őket.

Először persze a kiválasztott vesszőket kezdtük el simítani, ívelni, finoman hajlítani, hogy aztán a vezérszálba fonva kialakíthassuk koszorúinkat. Egymás szemére vigyázva, lelkesen gyötörtük a törékeny, ám nedvességgel jól átitatott szálakat, így hamarosan mindannyian kialakítottuk koszorúinkat, mégha nem is sikerültek tökéletes körre...

 

Ezután kezdődhetett az egyedi díszítés, kinek-kinek ízlése szerint. A többség ragasztópisztolyt használva alkotott, de sokan voltunk, így forgóban juthatott mindenki hozzá. Én inkább félrevonultam, és felvarrtam az alapokat a koszorúra, gondolván, hogy majd otthon befejezem, nekem szerencsére van otthon ilyen rögzítő eszközöm.

Mivel maradt vessző, amikor kész lettem a foglalkozáson kivitelezhető szinttel, Bori bíztatására fontam még egy, kisebb koszorút, ami még most is szárad, mert friss fűzfavesszőből lett hajlítva.

Nagyon szép munkák készültek, egészen különleges, termésekkel gazdagon díszített őszi koszorúk is.
A foglalkozás végén mindenki örömmel vitte haza az elkészült, saját készítésű kincseit. ♥

 a szervezők blog bejegyzése: Meska kézműves workshopok a Design Héten

Esti kakukkolás

Hú, hazaértem és már minden esti küldetésen túl vagyok (vacsi, kisállatok futtatása, munkanélküli támogtás igényléséhez hivatalos papírok kitöltése, sallala), de képtelen vagyok írni a mai Meska workshop-ról, annyira húz az ágy vagy legalábbis a lábfelpolcolhatnék...
Röviden és tömören szuper volt (♥) és hamarosan le is írok mindent, de most inkább hallgatok a hívó szóra. Viszont kiteszek két képet ide, úgysincs még kész a munkám, de ideális esetben kedden lesz időm befejezni a megkezdett őszi koszorút...

készül életem első fonott koszorúja

elkezdtem a dekorálást

Design hét - Meska workshop - nemezelés

Tegnap a Design Hét Budapest 2013 rendezvény Meska-kézműves workshopon vettem részt. Szuper, hogy ez a rendezvény és a Meska is ünnepel: a Design hét 10. a Meska 5. születésnapot! A kézműves programra múlt héten hívta fel a figyelmem egy volt kolléganő, és gyorsan jelentkeztem is kettőre: nemezelés, kosárfonás / koszorúkészítés. Gondoltam ezek mindenképpen olyan tevékenységek, aminek otthon nem állok neki, de jó lenne megismerni őket. Persze a mozaikozás és bőrőzés is izgi...

Pontosan, délután három órára érkeztem. Nagyjából tizen gyűltünk össze és Bogi vezetésével ismerhettük meg a nemezelés rejtelmeit. A teremben lévő kiállítást ekkor bevallom nem is vettem észre, csak a távozáskor, annyira magával ragadott a gondosan kikészített anyag-kínálat, a sok apró "kütyüke", valamint a kedves vendégváró falatok és italok...

Azt gondoltam, a nulladik szintű képességeimmel legfeljebb gömböket fogok készíteni - nem lett volna gondom ezzel, úgyis halloween füzért tervezek alkotni - de hamar kiderült, hogy ez nehezebb, mint például a virágot vagy a karkötőt nemezelni. Bogi azt mondta, egy csinos gömböcske nagyjából 20 perc alatt készülhet el...
Nagyon tetszettek a kirakott mintadarabok: szütyők, virágok, ékszerek és persze a tündérek is, de ragaszkodtam a tervemhez, ezért rögtön három színt is választottam, hogy duci sütőtököket gyúrjak a színes gyapjúból. Bízva magamban, reméltem belejövök és akkor három kisebb gömb is belefér a három órás foglalkozásba...

Sosem gondoltam volna, hogy a nemez "gyapjú-fátylanként" rétegelve, vizes-szappanos kézzel "összesimogatva" és a később gyúrva, gyömöszölve, kemény munkával készül! Jó kis edzés volt az izületi gyulladásos kezeimnek (de hiszen ezért is csinálom,értelmes kéztornaként)! A tökszeleteket fonallal és formázással igyekeztem kialakítani és csinos (szerintem scrapbook) gombokat is használtam a díszítésükhöz. A foglalkozás alatt sikerült 3 tököcskét és 3 gombócot, valamint egy hosszabb szárnak való sodorványt alkotni. Ez utóbbit még nem tudom, fogom-e a füzérhez használni, majd az összeállításnál kitalálom

 

Körülöttem a lányok is csodás dolgokat készítettek! A tocsogós-habos gyapjú alakításával szép lassan kialakultak a különlegesen szép karkötők, virágok és majdnem kész lett egy tündér is (csak a haja és az összeállítási munka maradt meg otthonra)! Alkotás közben Bogi végtelen türelemmel és kedvességgel, mindenkinek segített, akár szavakkal vagy tanácsokkal, akár konkrétan a nemez gyúrásával, gyömöszkölésével is. Én ezért különösen hálás vagyok neki, mert azt hiszem nem lettem volna kész ennyivel sem, ha ő köztünk sétálgatva nem masszírozgatja hol egyik, hol másik nemez golyómat.

A szorgos munka közben lehetett majszolni az Ízporta finomságaiból és bodza szörpöt vagy teát kortyolgatni.

Köszönet illeti a rendezvény szervezőit, örülök hogy ilyen környezetben és emberek közt ismerkedhettem meg ezzel az ősi, nemes és bizony igen nehéz kreatív technikával!

SaaaAAAAaaajt!

Ma kimentünk a Construmára, még mindig az álmodozások és reménykedés okán... (Drukk!) Lehet, hogy részleteiben írok róla, de nem biztos.
A legnagyobb élmény úgyis az, hogy napsütéses, kék eges, habos felhős, virágillatú TAVASZ volt!

A kert részleg meglátogatásakor pedig találtam egy kecskesajtot  is értékesítő pavilont, ahol vettünk nekem vacsorára (egyik legfinomabb valaha!) "normál" kecskesajtot (amit ehetek!), a páromnak pedig camembert.

"normál" kecskesajt

camembert

Ma kísérleteztem túrós rétes helyett a turbó módban készülő túrós réteskosárkával is... szóval igazán hedonista nap volt (és az ebédet nem is taglaltam).

Azt hiszem, hogyha ilyen kevés alapanyagból ennyi finomságot tudok enni, ha kicsit bővül majd a paletta, valósággal megtáltosodom. :D

Húsvét hétfő - 2013

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Tegnap hazavittük Egerbe a párom fiát és ex-anyósát, majd utána kicsit sétáltunk az esős Egerben. Megkívántam a krémest, így elmentünk a Sárvári cukrászdába. Pont olyan finom volt, mint amire emlékeztem!
Korán ideértünk, ezért elmentünk kicsit sétálni is. Jó volt az esőtől áztatott kövek illata, nekem tetszett, hogy kevesen vannak, szépek voltak a színek a nedvesség miatt, és csiklandós volt ahogy rám hullotak a hűvös cseppek.  El is áztunk persze, ezért egy forró levesre beültünk a Várkert étterembe és csak ezután mentünk el Anyuciékhoz, Nagyfügedre... a képen égethető gyurmából készült nyuszik vannak, nagyjából 22 éve alkottam őket Anyunak, aki azóta is őrzi a színes, füles csapatot. ♥

Csodás napot mindenkinek!

 (\-/)
(=‘.’=)
(“)_(”)

Eseménydús vasárnap

Nem mondom, hogy a lustálkodós, semmittevős vasárnapokat kedvelem, de a mai kissé pörgősre sikeredett. Sebaj, kell ilyen is, nem igaz?!
Reggel a lányok türelmesen, együtt várták már a reggelit - Nyüzsi változatlanul az első. Bár voltak köztük kisebb nézeteltérések a nap folyamán, Lencsi folyton putyorog, és tanulgatnak egymástól - mindent együtt csinálnak. Annyira aranyosak!

nagyon figyelnek

Zsebit ma átkereszteltük Wombatra, mert tök olyan a pofija és amióta ezt kitaláltam, így hívjuk. Majd lemódosítom a blogon is, még sokat nem kell visszamenni. :D Nekem mondjuk az a név is nagyon tetszett.

Yin-Yang

Amennyire tartottunk az összeszokástól - persze miért is, amikor még csak 6 hetes pici lényeket raktunk össze - már bujszikáznak és puszik csattantak, meg tisztogatások történnek, bizony. Ma bementünk a kereskedésbe, ahol Lencsibe beleszerettünk és kiderült, hogy egy napon - február 9-én születtek mind a ketten!

Reggel korán mentem a fiamhoz és Apuhoz beszélgetni egy kicsit, majd utána (párom edzése után) robogtunk haza, várt az új program...
Nyüzsinek nehezebb napja volt, mint a malac-csajoknak, vele ma állatorvoshoz mentünk szurira és körömvágásra. Nem volt egyszerű, de túl vagyunk rajta... A kis tücsök persze megint előadta az "Anya, ments meg jó leszek csak vigyél innen" bújását, amitől elolvadok azonnal. ♥ A bújást lásd az első képen, míg a másodikon már oltás és körömvágás után, kidőlve (ő soha nem fekszik így a mi kezünkben!).

Miután Nyüzsit hazavittük és hagytuk, hogy kiheverje a megpróbáltatásokat, mi elmentünk vásárolni. Én bepróbáltam egy "idegen" ebédet - sült lazac és vegyes köret (végül a burgonya fogyasztása mellett döntöttem), valamint bebűnöztem egy laktózmentes capuccinót. Azt hiszem egyelőre még mind a kettőt hanyagolni fogom, fél órán belül már nem éreztem magam komfortosan.

Picit benéztünk egy műszaki áruházba is hűtőket szemlézni. Nagyon szeretnék egy újat, de nem fér el... Azért nézegetem őket, mi bajom lehet?! :D

Délután takarítottam, takarítottam és mostam... Hú, elfáradtam tőle (nem véletlenül szoktam én ezt apránként). És mire "kész" lettem, sorra került a vacsikészítés.
Este céklalevest terveztem enni, de azt hiszem amit alkottam inkább főzelék vagy püré lett. Elvileg az alapanyagokkal nincs baj, mégis felpuffasztott (lehet mert turmixoltam?!), szóval nem írom le a receptet, még csiszolni kell.
Ma volt az utolsó antibiotikumos nap, holnaptól probiotikum...
Most vár a Nyüzsi séta és a hajmosás, aztán püntyürkézés lesz a picurikkal.

Vasárnapi mizé

Kitakarítottam a vizes helységeket és persze a konyhát. Végre leolvasztottuk a fagyasztót, és kidobáltam belőle, ami már nem jó vagy lehet hogy igen, de nem kéne már megenni. Ami még határeset volt, abból ma főztem... Az ebéd (igazából villás reggeli) után voltunk az Aldiban kreatív kütyüket nézni, de nem vettem semmi ilyesmit.
Csináltam zöldbors mártásos sült husit, és most sülnek a pogácsa alakú sajtos "rudak".  A párom tuti örül ennek a takarításnak... :D
Mindeközben készülnek a jövő heti kézműves foglalkozás témájának tesztmunkái is... persze már sajnos sötétben.
Icipicit játszottam, szeretnék még könyvet olvasni és kötni is. Este jó lenne megnézni néhány sorozat epizódot... még tudnám sorolni.
Ó, hogy nekem sosem fér bele a vasárnapomba, amit szeretnék!
Pedig direkt felkeltem korán, hogy minden tervezett dologra jusson idő.

Update: Mióta ezt leírtam filózok, hogyan telt akkor el az idő, ha csak ennyi dolgot csináltam. És persze nem csak ezeket... Hanem emellett még voltak a klasszikusok, no meg a szokatlan extrák: komplett felmostam (kétszer), kenyeret gyúrtam és sütöttem (csodaszép, magas, még nem tudom finom lett-e), mostam - teregettem - ruhát pakoltam, meglocsoltam az összes virágot és levagdostam róluk az elsárgult leveleket, rendezgettem a verseimet (még mindig keresek egyet, amit sehol nem lelek egy ideje) és terveket szőttem arról, hogyan adhatnám át őket többeknek, előkészítettem a következő hurghadai blog bejegyzés képeit az iPiccy-n, készítettem néhány zenei válogatást magamnak a Deezer-en... és a többi már tényleg nem jut eszembe.

Ma úgy döntöttem, először virtuális scrapbook készítésbe kezdek a Smilebox-on, és csak akkor állok majd neki az "igazi", papíros verziónak, amikor sokkal tovább lesz világos, mert este a sötétben már alig látok festeni, vágni vagy bármi komoly aprólékosságot és pontosságot igénylő dolgot csinálni.

A charm-festő ötletetet feltettem a Pinterestre, ide és az ötletadó: P.S.-I made this...

Hétvégi tervek

Mindig az van, hogy hétvégére túl sokat tervezek és persze van számos" meg KELL csinálni" dolog is. Ezért aztán egy ideig azt a taktikát követtem, hogy leszamilesz. Nem vált be. Később felírtam a hétvégi tennivalókat és terveket, aztán vasárnap este kétségbeestem, mennyi mindent nem sikerült megcsinálni, még akkor is hogyha rengeteg dolgott igen. Ez így nem jó, frusztrált.
Most úgy szoktam, hogy hétközben komolyabb ügyintézés max. kettő lehet, (ez muszájos, de nem SOS dolog szokott lenni), és a hétvégén is van, amit MUSZÁJ, de van amit csak LEHET vagy jó lenne, és ezeket nem veszem annyira komolyan, mint eddig - azaz megbocsátom magamnak, ha nem jön össze. Gyanítom ennél is lazábban kéne ezt venni, de nekem most ennyi oldás megy.

Ezen a hétvégén sok terv van... egy zokni malac (jó lenne) és egy zokni lovacska (jó lenne) készítése, ajándékvásárlás nemíromidekinek (jó lenne), tortasütés Apunak (muszáj, mert én akarom), tortasütés a fiamnak (muszáj, mert én akarom), ajándékcsomagolás (muszáj), minimum két mosás (muszáj, de ha nagyon rendes vagyok akkor belefér, hogy csak jó lenne), takarítás light (muszáj), szombat / piac (muszáj-jó lenne határeset), III. nyílt nemzetközi Chan Wu bajnokságra kimenni (jó lenne), almot venni a nyúlnak (muszáj), haladni a karácsonyi ajándékokkal (jó lenne), ebédet főzni szombatra (jó lenne), családi ebéd / vasárnap (muszáj), joghurtos padlizsánt készíteni (jó lenne), megsütni a sütőtököt (jó lenne), haladni a párom sáljának kötésével (jó lenne), írni legalább néhány órát nyugodtan (jó lenne), vásárolni hétvégére és jövőhétre (muszáj), megsütni a kenyeret (jó lenne), kicsit feküdni a betegséggel, amivel küzdök második hete (jó lenne), inget vasalni (nem lenne jó, de kéne :))... Hát így. Az apróságokat nem szoktam felírni és van még sok vágy és terv, amit tudom hogy szinte esélytelen. Meg is élem újra meg újra, hogy nem haladok eleget, sosem elég ez a két nap...
Vajon más hogy csinálja?!