Kupakok minden mennyiségben

Már nem is tudom, hogyan kezdődött, de teljesen megmakkantam...
A gyurmázás, mint "szerelem" újraéledése tavaly Valentin napon kezdődött, amikor a párom megajándékozott egy halom fimo csomaggal. Azóta rengeteg dolgot készítettem ebből az anyagból, bár a munkáim közretétételével nem jeleskedtem. Igaz, online boltban szerettem volna árusítani és nagy tervekkel vágtam a dologba, de sajnos a magyar realitás a földre puttyantott hamar.
Segond, ettől még alkottam, csak nem árusítottam.
No de nem is ezt akartam írni, hanem hogy mostanában teljesen rákattantam a kupakokra. Egyik nap viccből készítettem egy söröskupakba kacsa családot. Egyrészt mert tesztelni akartam a folyékony gyurma viselkedését, másrészt próbálgattam magam apró lények terén.

Az apró tavacskát hamar követte egy másik (békákkal), aztán halacskák, pancsoló elefánt, majd a vízből "kilépve" barik a mezőn, nyuszi csapat, sárban dagonyázó malacok... és most már nincs megállás. Gyűjtöm a kupakokat, állandóan jegyzetelgetek annyi ötletem van és imádom ezeket a kis mütyüröket, bár nem tudom mire jók, de teljesen kikapcsolnak. Így aztán nem hagyom abba (nem is tudnám)... Ki tudja mi lesz ebből.

Ma a kissé elhanyagolt Pink & Red mellé létrehoztam egy teszt blogot is, amire bár nem terveztem mást mint kitenni alkotásaim képeit - amit végül inkább Flickr galériába pakolok - máris többen követnek.

Egyszázegy

Ma különleges nap van, az egyszázegyedik. Innen is, onnan is. Tegnap "letelt" a 100 boldog nap, amit márciusban (26-án) kezdtem el, és Instagram-on tettem közzé a boldogságos pillanatok képeit.

Mindig keresek és találok örömet, jó, pozitívat a nehezebb napokon is, de érdekes volt így megörökíteni, és akár visszanézni is, miket pakolásztam fel a világhálóra.
Persze nem hagytam abba, szóval ma van a 101/100 happy day. :)

 

 

De mint írtam nem csak innen, hanem onnan is 101. nap van. Méghozzá azért, mert a mai nap a 101. ha elkezdjük a visszaszámlálást a ház átadásának szerződésbeli határidejéig!
Szóval holnap nekilátunk naponta vágni a 100-as centit! :) Persze jó eséllyel előbb kész lesz minden, de akkor is gyönyörűség ez az élmény, ki nem hagynám!
Legrosszabb esetben a következő születésnapomig számolunk vissza. :D

A házról most nem szólok többet, remélem tudok rá időt szakítani a napokban, hogy bővebben leírjam mi történt júniusban.

Alkotni jó!

Jó reggelt! :)
A gyors reggeli takarítás után halacskák lakkozásával kezdtem a napot. Kortyolgatva a forró zöld teám, kenegetem a kék halakat és tervezem, milyen is legyen majd a nyaklánc, amire kerülnek. Szól a rádió, friss levegő árad be, a Lencsi vadul vizet kortyol... Imádom ezt a reggelt!

Tegnap este fél tízkor még apró szivecskéket gyártottam, mert annyira tetszett, ahogy azt a néhányat, ami volt a kisült sünik mellé szórtam, és úgy fotóztam le őket. A képen még nincsenek lakkozva, de este ezt is megcsináltam gyorsan, így ma már háromszor ennyi szívvel is készülhet a fotó. :)

Nap mint nap készülök az Etsy boltom nyitására, csak még várok a bankkártyámra. Nem baj, addig is alaposan körbe tudok járni, és előkészíteni mindent! Izgi! :)
A másik, magamnak-alkotós projektem, hogy készítem Zelk Zoltán: A három nyúl című versének "illusztrációját", levegőn száradó gyurmából. Mivel "csak nekem" készül, bőven van idő vele szutymorogni. Kell is, sokat kell várni a fázisokra. Az első lépésben volt a formázás ebből a ragacsos, puha, agyagszerű anyagból, egy darabból - elemeket nem lehet illeszteni, mert ez az anyag nem tapad! Aztán egy nap száradás, majd alapozás, aztán pihi, majd első festés, pihi, második...
És még erdőt, környezetet is szeretnék hozzájuk. Szórakoztat nagyon! Majd mutatom ha kész, de lehet nyár közepe lesz addigra. Addig is az alvó három nyulak:

"Ezalatt a nyusziházban, fűszálakból vetett ágyban
három nyuszi aludt szépen, összebújva békességben..."

Nem szeretem

Nem szeretem az arcüreggyulladásom, nem szeretem, hogy megint antibiotikum kell, nem szeretem ezt a sűrű nyálkás állapotot és a beszorult köhögés közbeni érzést, ami kábé olyan, mintha egy csúszós polip csimpaszkodna a legcsövembe és nem akarná elengedni...
Érdekes, hogy minden évben csak a végén kapom el az influenzát, de akkor aztán nem is úszom meg szövődmény nélkül.

Még jó, hogy nem vagyok nagyon lázas, így megy a gyurmázás. Lehet holnap bepróbálok egy polipot és aztán elkövetek rajta valami voodoo trükköt. :D

Gyurma tengerimalacok

Nap mint nap gyurmázok, vagy olvasok, tanulok, inspirációkat gyűjtök és jegyzetelek a témában. Imádom. ♥ Ma úgy alakult, hogy a tengerimalacok inspirálták, amit alkotok. Először hagyományos színekkel készítettem néhány malackát, aztán "bevadultam" és bekevertem néhány bátrabb színnel, türkizt és rózsaszínt használva.

Imádom a kis dinnyéket. :)

Most már ki is sültek, és attól tartok együtt várják az uborkát...

Apróságok gyurmából

Tegnapi terveimet ma megvalósítva, ebéd után nekiláttam ismerkedni a Fimo gyurmával. Először apróságokat készítettem, próbálgattam hogyan viselkedik az anyag, mit lehet és mit nem, mire kell figyelni, mire vigyázzak...
Szerencsére gyulladt kisizületekkel is viszonylag könnyen tudtam gyúrni, csak az apró részek kialakítása volt nehezebb művelet az ujjaimnak. Meglepett viszont, hogy minden szín fog, ezért minden egyes váltásnál kezet kellett mosni, vagy minimum letörölni a kezem tisztítókendővel.
A világos színekben a legapróbb porszem és szösz is meglátszik, nagyon kényesek...

Az első alkotásom persze egy nyuszi volt, amit aztán később összegyúrtam és malac lett belőle, mert nem volt az igazi. Később aztán készült egy kisebb farmnyi állatka és két kócos szemű maci kedves barátnőknek...

Élvezem, hamarosan folytatás következik... ♥

Új anyag és új paletta

Úgy látszik eddig nagyrészt csönben voltam, most meg rám tört az írás... de hát így van.
Ma valahogy annyi minden történt! ... és persze az elmúlt napokban, hetekben is, csak nem húzott ide a bloghoz, valamiért. Talán mert annyi mindent írtam papírra, füzetekbe, levélbe...

Már hónapok óta fontolgatom, hogy vegyek-e Fimo gyurmát. Nincs munkám, lassan fél éve és havi, rendszeres bevételem nagyjából két hónapja. Bár tudatosan pihenek, tartalékoltam a regenerációra, alaposan megfontolom mire költök és miért. Így aztán erős túlzásnak tűnt a sok itthon lévő kreatív hozzávaló mellé még további, igen drága alapanyagot is venni.

A terület nem teljesen ismeretlen számomra, hiszen sok-sok évvel ezelőtt, amikor a gyerekeim még kicsik voltak, néhány évig ebből éltem, éltünk. Figurákat, kitűzőket és gyűrűket is készítettem, igaz nem ilyen minőségi alapanyagból.
Ezért is gondolkodtam annyit, vajon hogy menne most, mit tudnék készíteni belőle, élvezném-e annyira, mint akkor és mennyire viselné meg a gyulladt izületeimet.

Ma a párom elvitt a közeli Frei café-ba és az illatos kávé elhürbölése után bejött velem a Kreatív-Hobby boltba is. Persze szokás szerint a gyurmákhoz siettem, és érkezett fehér (amit egy ideje kitűztem feltételnek az esetleges vásárláshoz). Láthatta mennyire lelkesedek és neki is megtetszhettek a telt, varázslatos színek, mert azt mondta, nyugodtan választhatok néhányat, megveszi nekem...í
Az alapos fontolgatás után választott gyurmákkal a pénztárhoz sorakoztunk, ahol kiderült, ezen a hétvégén akciók, kupon-napok vannak és 20%-os kedvezménnyel tudunk vásárolni. Hű! Akkor esetleg még néhányat... Vissza is mentünk választani még egy színt és még egyet... és végül visszarohantam a csillogós pirosért is, mert bár csak az csillogós, de a normál palette piros színe nem volt olyan, mint ez. Végül tizenegy apró kis csomag került a kosárba, majd a kreatív kuckóm asztalkájára ma!

Délután aztán belevetettem magam, hogy további ötleteket gyűjtsek a Pinterest - polymer clay board-omra és ha a kezem is úgy akarja, holnap neki is látok az alkotásnak!