Kao

Megláttam őt a Hortobágyi Madárpark Facebook oldal-án, és beleszerettem ebbe az ázott kuvikba. Annyira aranyos, szép, de persze főleg a tekintete ragadott meg!
Örökbefogadásával örülök, hogy segíthetem a Madárkórház munkáját, akik évente több mint száz madarat juttatnak vissza a természetbe...
Bemutatom tehát új családtagunkat, akinek a Kao nevet adtam. Tavasszal remélem meglátogatjuk őt, és persze a náluk felcseperedett vaddisznót, Pocakot is.

Kismadár

Hazaértünk. Leírtam az álmom, most regenerálódom, meg kéne sütni a sütiparty kekszek második felét... úgy érzem, nincs ma hozzá erőm.
Nem aludtam jól (lassan megszokom), bár a párom hajnali hozzám kifliződése jól esett nagyon. Aztán a fura álom a nyulakkal után, inkább ébren maradtam. Úgyis aprózgattam Anyucinak a befőttet, kompótot, hogy könnyen tudjon majd falatkákat enni, ha megkívánja... Leszűrtem a leveséről a zsírt, ellenőriztem, nem felejtek-e el valamit.
Közeledett a "muszáj felkelni már"-időpont, elkezdtem készíteni a páromnak a ham & eggs-ét, hogy jól induljon a reggel, meg úgyis tudtam, ki tudja mikor aznap eszünk újra.

forrás: Amazing Paper

Anyuci nincs jól. Látom.
Persze ésszel értem én, hogy hurrá, mert már eszeget, megkíván dolgokat, éhes és jajjdejó, hogy megszűntek (úgy tűnik) a csúnya tünetek, de nagyon le van fogyva... nem csak a teste.
Olyan mintha egy apró, ijedt, fázós kismadár lenne, holott máskor, ha nem is szárnyaló, "mindenható" sas már, de legalább aranyos rigó.

Hallgattam őt, néztem meggyötört kezét, simogattam finom bőrét, aggódva figyeltem, ahogy formálja, olykor keresi a szavakat, gondolatokat bogozva fogja homlokát, vagy dörzsöli szemét.

Most magam sem találom a szavakat. Legszivesebben felkapnám, napra, zöldmezőre, vidám dalba vinném, táncolni hívnám, égbe emelném, szellővel csiklandoznám.

Beszéltem az orvossal... kedd délután, egy vizsgálat után többet tudunk.
Most még igazán semmit, de legalább kap infúziót, figyelnek rá, és a pici lelke, most öröm-rebbent, hogy vele voltam. Porszem.

Megcsavarodott bennem valami, amit csak ő cirmolhat ki.

Vacogós nyaralós

Nincs szerencsénk az idővel, idén eddig kétszer mentünk le a nyaralóba, és mind a két alkalommal csak szombaton volt napsütéses idő, a hidegben átaludt éjszaka után, vasárnap délelőtt bizony menekülőre fogtuk a dolgot, és ott hagytuk a zord idő gyötörte hétvégi házikónkat...

Bár lehetne sok mindent tenni venni, ám ha nincs hol felmelegedni, valahogy nincs kedvünk - ráér, majd ha már süt a nap és nem fázunk a jól végzett munka után (és közben sem).
Persze most talajmenti fagyokat jósoltak, mi is tudtuk, hogy merészek vagyunk, de gondoltuk hátha...
No, amikor szombat koraeste a parton nem tudtunk megmaradni, mert az egyre erősödő szélben vacogni kezdtünk, én bizony attól féltem, az éjszaka is necces, "nagyon fázós" lesz.
Szerencsére a melegítő párna bevetése és a sok-sok takaró elég volt, nem okozott gondot a hideg, tudtunk aludni. Nekem vissza kell szoknom a hangokhoz; megkezdte hajnali köreit a kakukk, olykor mocorog a nyuszi, én pedig elég éberen alszom... így rengetegszer riadtam fel az új neszekre. Fülelek, mint egy nyúl. :D
Remélem hamarosan eljön a jó idő, és végre egy teljes hétvégét lent tudunk maradni a tóparti házikóban!

Röppbeszámoló

Elutaztunk, visszajöttünk. Még majd mesélek, azt hiszem.
De ma kicsit izgulok egy vizsgálat miatt, amire három napja készítem fel a szervezetem, és hetek óta lelkem - ez utóbbit kevesebb sikerrel, de mára elértem a beletörődés állapotába, és "mindegy csak legyen meg már". De még néhány óra hátra van addig...
Ha minden rendben megy, akkor szombaton, augusztus óta először újra - megyünk le a nyaralóba - bár félek, éjszaka "kissé" hideg lesz. Valószínűleg, nem csak a Halas Karcsi-féle záróbuli lesz a program, hanem koraőszi-búcsút is tartunk, és aludni tesszük a házikót, éjszaka túl hűvös van, nem vállalható az ott alvás, fűtési lehetőség és hőszigetelés nélkül.
Még tervezünk madárodúkat kitenni, hogy tavaszra megbarátozhassanak vele a tollas barátaink. Nagyon szeretném, ha tavaszra valaki befészkelné magát hozzánk - például az a kis rozsdafarkú, aki időről-időre benézett egész nyáron... de jöhet a civitelő cinkenépség is!

(Pi)cinke

Írtam ma délután, hogy igyekeztem a fenyőn szökdécselő, valamivel "nagy munkában lévő" cinkéket elcsípni a fényképezőgéppel.
Sikerült néhány egész jó képet is készíteni, a sok elsuhanó madár-utózönge mellett. A második fotót különösen megkedveltem, helyes ez az apró madár a borzas combikkal és popóval.
Holnap még próbálom közelebbről is lencsevégre kapni a kis civitelőt...

Pillanatkép

Komor fellegek árnyalják, de mégis, mintha a mélyből ragyogna ma a tó. Szeretem, ilyenkor is. A borzas hullámok között nincsenek fürdőzők, vitorlák feszülnek csak a szélben, a nádasban és körülöttünk a fákon madarak ciccegnek, csacsognak, dalolnak. Ritka augusztus elején ez a nyugalom, hálás vagyok érte. Kint ülünk a teraszon, olykor-olykor előbukkan a nap. Pihenünk, olvasunk. Mellettem a fényképezőgép, sosem lehet tudni... a teleobjektívvel próbálom elcsípni a fenyőn kutató cinkéket. Eloldódom a pillanatban.
Hangolódom, készülök, hogy folytassam a római út leírását, amire a héten nem maradt erőm, mert legyűrt valami vírus. Élvezem a pillanatot.

Májusi csalogány koncertek

Amikor utoljára a nyaralóban tudtuk tölteni a hétvégét (két hete), péntek éjjel csodálatos madárdalra ébredtünk. Hosszan hallgattuk a csepnyi tünemény semmihez nem hasonlítható, minden emberi zenét és hangot megszégyenítő énekét, hálásan mosolyogva az éjszakai koncertért. Akkor még csak tippeltem, hogy egy szerelmes fülemüle hímnek köszönhettük ezt a csodát...

Másnap persze kinyomoztam, és kiderült, valóban ezt az apró madarat hallhattuk az éjjel.
A fülemülék májusi éjszakákon énekelnek, méghozzá kizárólag hímek.
Vágytam rá, hogy másnap megint ne tudjak aludni, remélve, hogy a szerelmes csalogány újra felénk járjon. Így is lett...

Amiért mindezt leírom, májusban az MME országszerte Fülemülék Éjszakája rendezvényeket szervez , az egyik például most, ma este lesz Siófokon, de van hirdetve program Budapesten, Gyöngyösön, Pécsen, Vácon és még számos helyen is (a honlapon részletesen szerepelnek a helyszínek).
Csak ajánlani tudom mindenkinek, ez a madárdal a világ legszebb természeti csodái közé való, szerintem.