Helybenjárás indul

Már napok óta mindenen elalszom este, hiába jön be velem a Kedves, hogy nézzünk együtt filmet (sorozatot) - szinte azonnal, a vállára kuckózva durmolok.

Most elmegyek pótolni, és taposok ameddig bírom - addig sem vagyok vízszintesben, így már csak nem alszom el... Ugye?!

Gimbes-gombos

Reggel gombot varrtam...
Még évekkel ezelőtt valaki levasalta egy kedves (nem szép, de nagyon jó benne lenni, ha éppen hangulatom van hozzá) blúzomról a gombokat, és azóta nem vettem fel. De ma kellett nekemnek, rajtam.
Elővettem hát a belemindenkütyüsizét dobozt, és megkerestem az évek során összegyűjtött gombokat. No, akadt pár... de azt hogy van-e bármelyikből legalább három, de jobb lenne öt nem tudtam, pláne nem a blúzhoz illő színben.
Szerencsére akadt - éppenhogyöt. Cérna is...
Így reggel felvarrtam, és a szeretett holmiban mentem a dolgozóba.

Jó volt varrni, bár valahogy a kezem nem úgy működik, mint régen. Biztosan szokatlan ez a szöszmörgés...
No, majd megedzem.

Pocakba valók

Úgy látszik ezen a hétvégén legtöbbet a konyhában "játszottam", és mindenféle étket kipróbáltam. Először is tegnap a húsmentes, sokzöldséges tárkonyos ragulevest, aztán ma délután az intelligens krémest, no meg koradélután elpakoltam fűszeres olajba egy kupac juhsajtot is, amit majd jövő hét péntek este, egy pohár finom bor mellett tervezek csak elővenni (addig eldugtam magam elől).
Televagyok tervekkel... jót tesz a lelkemnek (és gyanítom a testemnek is) ez a csak vasárnap eszem húst dolog. :)


Receptek a Sufoneszán.

Képek a fagyi-laborból...

Bár sütizni mentünk, elég nehéz ellenállni ezeknek a csodáknak.
Még "csak" 16 féle fagyi készült szombaton, de már most is nehéz választani. Bár a méretes fagylalthalmok tálalása is igen gusztusos, nekem különösen tetszenek az új, fagyik nevét tartó táblák.

Nanáhogy feketeribizlist ettem!
...bár a fekete belgacsokis komoly kísértés volt.



Fellelhetőség: Hópehely cukrászda és fagyi-labor

Hegedű

Ma itt volt a Robi bácsi. Sajtfalatkákkal, illatos, meleg, mandulás aranygaluskával vártam, ami mellé vanília sodót kínáltam, és egy pohár finom bort. Ettünk, beszélgettünk, kávéztunk.
Utána megmutatta, hogy elhozta az új, felújított kincsecskéjét - csodálatos hangszer, az már biztos - kérte, fotózzam le neki.
Jó lett volna kicsit kettesben maradni ezzel a míves kimunkáltságú, ki tudja mennyi mesét rejtő hangszerrel, de nem tudtam... itt nyüzsgött a két fiú, telepocak ide vagy oda; hogy így fotózzam, meg úgy, ide tegyük és oda... "jajj, fel ne boruljon" és "ó, így sok a fény", "na, úgy meg kevés".
Mégis élveztem. Jó volt megfogni, simítani, nézni a finom vonalait.
Meglepett, mennyire könnyű, egy-egy apró érintésnél is finoman megszólal. Lelke van.
Örülök, hogy talákoztunk...

Pikkelyek, ha mozognak

Üldögélek itt, a forró vizes palackos melegítő cuccot a fülemhez, és az álkapcsomhoz szorítva, és nagyon fáj. Mégis tudom, bár annyira fáj, sajog, hogy szinte a könnyem csorog, ez SEMMI ahhoz képest, ami Japánban történik ma.
Maradjak csak csendben, örüljek a begyulladt fülemnek, álkapcsomnak, fogamnak, bárakármimnek, mert itt vagyok egy meleg otthonban, és bármit is érzek, igazából fene jó dolgom van...
Földanya pikkelyei mozognak, és sokezer ember fut az életéért.

Szombatos hétfő reggel

Tegnap úgy aludtunk el, hogy nekünk reggel szombat lesz és kész. Így aztán a bekandikáló napsugarak hatására lassan, nyújtózva keltem. Kibotorkáltam a konyhába, kinyújtottam és szaggattam egy reggeli adagnak való krumplis pogácsa tésztát, míg megsült, készítettem két teát - így a párom az omlós pogácsa illatára ébredt.
Élveztem, ahogy majszol és kortyol, lassan ébredezik...
Aztán azt játszottuk, hogy elmegyünk a piacra. De persze dolgozni vitt. Azért reggel még egy iciripicirit szombat volt - nekünk. :)
Holnap reggel is felkelek, kisütöm a többi tésztát - ma kétszer még áthajtogattam, vajaztam (és kis sót is kívánt a massza).
Remélem örömet okozok vele kedd reggel is - ami vasárnap lesz?!

Hallakoma tavaszelőn

Nagyon hiányzik már a Balaton... Várom a jobb időt, amikor már a mi kis fűtetlen házikónkban is lent lehet újra aludni. Odébb van még, tudom.
A héten Halas Karcsi megkérte a párom, ugyan nézze már át a notebookját - ki mihez ért ugye, Emberem a kütyükhöz, ő meg a halsütéshez.
El is készült minden frissítés és "takarítás", mi pedig a házhozszállítás kapcsán hivatalosak lettünk egy szombati ebédre - mi másra mint sült halra! :)
Mennyei manna! Váúúú, örvendeztünk ám nagyon.



Előételnek apró gébeket kaptunk, majd isteni, mesterien irdalt, fűszeres, kukoricalisztbe forgatott, ropogósra sült, pecsenye pontyot, és végül citromos, illatos almatortát.
Húúúú, ez volt ám a lakoma! Köszönjük szépen!

Besta - tervek

Nagy tervezésben vagyunk. A hétvége nagy részét mérőszalaggal a kezünkben, papírokra vázolva, négykézláb mászva, méricskélve és egy Expedit polcelemet cipelve, forgatva - na de ha így, és ha úgy inkább - töltöttük.


Több tervet is összreaktunk, mert jövő hét szombaton már jön a festő, segít felfúrni amit kell, szóval ha az ajtók elhelyezése, és felrakása nem is fontos, de hogy milyen polcelemet veszünk és hova kerül, az meglehetősen...
Szerencsére az IKEA oldalon a Besta elemeknek pont van online tervezője, egyetlen "fájdalmunk", hogy az Expedit polcokkal nem kombinálható.


Az is kicsit macerás, hogy még véletlenül sem annyi helyünk van, amennyi kényelmesen és esztétikusan "kijön" a helyre, ezért mindenféle variációkat próbáltunk kirakni (mintha az lenne, de nem), vízionálni, mert ugye egyikünk sem lakberendező, és kell hogy lássuk.
Persze a tévénk sem illeszkedik a standardokhoz, még véletlenül sem, igaz csak 6 centivel lóg túl, de túl lóg, ez van... No, és mindketten kicsit mást szeretnénk, máshogy gondolkodunk, így elvitázgatunk mi miért jó, illetve nem.
Most van két magunk által elfogadott tervünk, örülünk. Persze tuti ajtók nélkül vesszük meg először, mert lehet, hogy nem is így és nem is oda... de legalább már van Valami.

Havazik

Képzeld, itt megint esik a hó... Pedig március 2. napja van... Jajjj, jajjj a kis cinkéknek annyira elhittem már, hogy jön az a tavasz.
Biztos jön is, csak havat hintenek az útjába, hogy csendesen érkezzen.

Fürti, jöhetnél megint autókra rajzolni!
Remélem hamarosan!

... és azt is remélem, hogy mire ideérsz, addigra már nem lesz hó! :D

Reggel hunyorban

Így kelt fel reggel a "hunyorunkon" a nap. Persze nem adja vissza azt a szeretnivalóan életteli zöld színét ez a kép, de valami látszik belőle. Már alig várom, hogy megvegyük a bútorokat, szőnyegeket és befészkeljük a szobát! Jó benne ébredni. Más. Szeretem.

Ma szabin voltam, és bóklászásom során megláttam ezt a kedves tárgyat a lőrinci piacon, méghozzá a nemrég nyitott Kardamom fűszer és csemege boltban. (Kedvelem ezt a helyet, mindig akad új csemege, ámulnivaló, léleknek vagy szemnek kedves étel, ital, tárgy.)

Szerintem ez az apró kerámia pompásan illik majd a megújuló szobánkba, de addig is, amíg nincs hova tenni, a dolgozó térelválasztójának tetején párologtatom vele a fincsi citrus illatot... Csakis szűrt vízzel, ne vízkövesedjen el a drágám! (Egyébként olcsó volt, de az mindegy, szívemnek kedves, tehát drága.)

Lábbeli kálvária

Szegény párom már biztos megőrült tőlem, de muszáj volt cipőt vennem. Nem azért mert cipőmániás vagyok (mondjuk bevallom töredelmesen, egyébként az lennék, de a mai trend nem igazán olyan lábbeliket alkot, amit szívesen felveszek), hanem mert pánikoltam, hogyha tényleg esik még hó, nekem bizony nem lesz mit felvenni... mert szétment a bakancsom, kettényílt hátul mint egy virág, javíthatatlanul.

Az Édes esténként napok óta járja velem a boltokat, türelmesen, kedvesen, és tegnap este hurrá! hurrá! (Zengjenek a fanfárok és trombiták!!!) két olyan cipit is leltünk, ami tetszik is és volt a méretemben - ami cseppet sem természetes ám, mert mindenfele akciók vannak, így a téli lábbelik esetében igencsak kifogyóban a választék méretben, és típusban egyaránt.
Úgy tűnik lelkes rajongója lettem Josef Seibel * Spirit of Nature kollekciójának!
Felőlem most már újra eshet a hó - bár inkább voksolnék a tavaszra! Főleg mert a kitartó kalandozás nyomán meglett a tavaszi félcipőm is! ;)