Hegedű

Ma itt volt a Robi bácsi. Sajtfalatkákkal, illatos, meleg, mandulás aranygaluskával vártam, ami mellé vanília sodót kínáltam, és egy pohár finom bort. Ettünk, beszélgettünk, kávéztunk.
Utána megmutatta, hogy elhozta az új, felújított kincsecskéjét - csodálatos hangszer, az már biztos - kérte, fotózzam le neki.
Jó lett volna kicsit kettesben maradni ezzel a míves kimunkáltságú, ki tudja mennyi mesét rejtő hangszerrel, de nem tudtam... itt nyüzsgött a két fiú, telepocak ide vagy oda; hogy így fotózzam, meg úgy, ide tegyük és oda... "jajj, fel ne boruljon" és "ó, így sok a fény", "na, úgy meg kevés".
Mégis élveztem. Jó volt megfogni, simítani, nézni a finom vonalait.
Meglepett, mennyire könnyű, egy-egy apró érintésnél is finoman megszólal. Lelke van.
Örülök, hogy talákoztunk...

Reggel hunyorban

Így kelt fel reggel a "hunyorunkon" a nap. Persze nem adja vissza azt a szeretnivalóan életteli zöld színét ez a kép, de valami látszik belőle. Már alig várom, hogy megvegyük a bútorokat, szőnyegeket és befészkeljük a szobát! Jó benne ébredni. Más. Szeretem.

Ma szabin voltam, és bóklászásom során megláttam ezt a kedves tárgyat a lőrinci piacon, méghozzá a nemrég nyitott Kardamom fűszer és csemege boltban. (Kedvelem ezt a helyet, mindig akad új csemege, ámulnivaló, léleknek vagy szemnek kedves étel, ital, tárgy.)

Szerintem ez az apró kerámia pompásan illik majd a megújuló szobánkba, de addig is, amíg nincs hova tenni, a dolgozó térelválasztójának tetején párologtatom vele a fincsi citrus illatot... Csakis szűrt vízzel, ne vízkövesedjen el a drágám! (Egyébként olcsó volt, de az mindegy, szívemnek kedves, tehát drága.)

Malac mánia

A malacokra ki van hegyezve a szemünk. Párom mániája megfertőzött, már én is imádom őket. Egyszer biztosan lesz is egy törpe malacunk. Addig is neszezünk mindenre ami malacos...
Így szúrtam ki ezt a helyes párologtató gépet is, ami leginkább baba szobába ajánlott, de miért ne tetszhetne nekünk is. :D

Oink!

b ö r j e

Néha rákattanunnk szavakra.Tudom, idiotizmus, de van ilyen, legalábbis nekünk, velünk, nálunk.

Ma este elmentünk az ikeába, megálmodni a szobánkat, az utolsó, hátralevő, kifestendős, berendezendőst... amit holnap tapétáznak majd (most így a letépett lambéria és raktár fíling miatt kissé siralmasan néz ki)

és akkor megláttuk a szót - talán egy széken: börje ...és úgy maradtunk.
most börjézünk, kábé mindent; hazabörjéztünk, bebörjéztük a bort, és este összebörjézünk majd a takaró alatt

bármit is jelent igaziból, most így szeretjük - bárminek és mindennek

börje

b ö r j e

B Ö R J E

Beleszerettem bögre

Annyira helyes. Bele vagyok szeretve.

A németországi xmas hangulatkereső utunk (lehet hogy majd később írok róla) tollwoodi szerzeménye.

Eredetileg, amikor a birtokomba került, forró "orangen-mango-punsch"-ot ringatott.

Hazaérkezésünk óta, reggelente benne haboskodik (vagy nem) a kávém.

A felhők mögött mindig...

No de nem nyavalygok (ne lást előző poszt). Nincs miért, csiss! A felhők mögött mindig ott ragyog a nap. Pont és pont.

Inkább leírom, sőt megmutatom (!), hogy az ehavi Otthon magazint lapozgatva milyen mókás egérre és alátétre figyeltem fel.
Utána is néztem iziben, kiderült sokkal több féle kapható, de a Pylones palettájáról mégiscsak ez a katicás maradt a kedvencem.
Ki is nyomoztam, hogy itthon a badaboom-nál (big bádá bumm!) kapható. Már csak idő kéne, amikor benézek hozzájuk, hátha megkísért a cyber bug verzió... (vagy valami más). De valamelyik mindenképpen a kütyükémhez kell kötődjön... Egyértelműen tudom, ez kell nekem. Ugyehogyugye?