Mérges madarak

A cégnél már kipróbáltam, de szerencsére a kütyüt vissza kellett adni. Most, hogy a Kedves beszerzett egy androidos telefont és letöltötte ezt az ingyenes játékot (Angry Birds), mindketten lelkesen csúzlizzuk az elégedetten és kajánul röfögő, zöld malacokat a mérges, áldozatra kész madarainkkal... Zseniális ez a játék!
Katt. (trailer itt és itt)

Gyónás

Azt írtam, nem dorbézoltam... pedig de.
Bevallom, gyónok.
Nem tudtam a Müllerben ellenállni ennek a tányéralátétnek. Hozzátartozik, a párom malac-mániás, imádja a röfiket, és minden vágya, hogy egyszer házikedvencként is legyen egy kis turcsiorrúnk.
Így belátható, a vasárnapi rántotta ennél méltóbb "alapokra" nem is kerülhetne.

A felhők mögött mindig...

No de nem nyavalygok (ne lást előző poszt). Nincs miért, csiss! A felhők mögött mindig ott ragyog a nap. Pont és pont.

Inkább leírom, sőt megmutatom (!), hogy az ehavi Otthon magazint lapozgatva milyen mókás egérre és alátétre figyeltem fel.
Utána is néztem iziben, kiderült sokkal több féle kapható, de a Pylones palettájáról mégiscsak ez a katicás maradt a kedvencem.
Ki is nyomoztam, hogy itthon a badaboom-nál (big bádá bumm!) kapható. Már csak idő kéne, amikor benézek hozzájuk, hátha megkísért a cyber bug verzió... (vagy valami más). De valamelyik mindenképpen a kütyükémhez kell kötődjön... Egyértelműen tudom, ez kell nekem. Ugyehogyugye?

Nyugis szombat

A tegnapi napunkat rengeteg pihenés jellemezte. Voltunk kisebb beszerző körúton (döbbenetesen hosszú kocsisor kígyózott lépésben haladva a Tesco felé) - természetesen az Aldiban. Kaptunk bryndzát (!), aminek a függőjévé váltam a szlovák út óta, de eddig nem volt alkalmam venn - ma azt reggelizek majd. Benéztünk a Zamárdinál lévő piacra is (ruha, kütyü stb. nem klasszikus piac, sajnos), ahol mindig megnézem a kiskutyákat - szerencsére a kis francia bulldogok már nem voltak kint.
Itt is nagy tömeg volt, bár vásárolni senkit nem láttam. A közeli kis tónál csodaszép tavirózsákat és szép zöld leveli békákat fotóztam. Ezután itthon pihengettük, szunyókáltunk - nem gondoltam hogy ennyit fogok aludni. Nem főztem semmit, a Halas Karcsihoz mentünk halászlét enni (mindketten ezt kívántuk meg délután).

Az esti sétát két élmény határozta meg. Egyrészt életem eddigi legszebb felhőinek fotózását mulasztottam el, mert én agyament otthon felejtettem az aksit. Miután visszamentünk érte, sajnos már a felhőket színező pír eltűnt az égről. Viszont mégsem vittem a gépet hiába, mert a szabadstrand büféjénél, annyira vicces feliratot találtam, hogy sokáig gondolkodtam, ide kerüljön vagy a Mosolycsaló-ra. Végül itt van, mert emlék.
Az éjjel megint hűvös volt, de már nem vad szeles, ezért jól aludtunk - illetve a párom még most is az ágyban horkol.
Most süt a nap, hűvös van, hideg szellő fúj. Tökéletes kiránduló időnek tűnik, mindjárt meg is nézem milyen rendezvények vannak a déliparton ma.