Hol is kezdjem?

Annyi mindent szeretnék írni, hogy megmaradjon emléknek (idén minden nap készítek legalább egy fotót, nem művészi értéknek, csak úgy, képeket az életemből)...
Ez a "hosszú" hétvége igencsak sűrűre, eseménydúsra és feldolgozós-élményesre sikeredett, sikeredik, ezért beérem azzal, hogy ma ennek lenyomatait hagyom.

A legnagyobb hatással a "nem átlagos" hideg és hó miatt kialakult helyzet volt rám. Döbbenten néztem, mit tesz az ország vezetése, és mit tesznek az emberek... Nem sok mindennel tudtam a jó érdekében hozzájárulni, fizikai állapotom és eszem azt diktálta, maradjak itthon, nehogy belőlem legyen egy új, mentenivaló ember, miközben zsibongó lelkem főzött volna húsz liter levest, pakolta volna a teát, és amit csak talál itthon, vagy a szomszéd boltban, majd kapta volna a kabáthát és irány az emberekhez, akik bajban vannak...
Nem mentem, Facebook-on megosztottam, amit értékesnek és hitelesnek találtam, no meg azonnal küldtem néhány adomány sms-t a Vöröskereszt-nek, hiszen úgyis vettem volna kenyeret, innivalót, akár takarót is a bajban lévőknek...
Bár ezek az események erősen karakterizálták a hétvégét, és igazi érzelmi hullámvasutat keltettek bennem, történt más is...

Lencsike cseperedik, szelídül (még csak 5 hetes!), Nyüzsi pedig szocializálódik (velünk, azaz egyre jobban bírja, sőt követeli a simit). A kis malacka még mindig fél. Minden nap kivesszük, ha a popója környékén borzoljuk a szőrt, akkor igen aranyos hangokat ad ki. Már tudom, hogy jobban szereti a sárgarépát, mint az almát vagy a petrezselymet és azt is, hogy a takarítás igazi para, "huhúhúúú"-zva, aggódva várja mikor készülök el... Nyüzsi szereti a több C vitamint tartalmazó tengerimalac kaját is (mindig kap belőle, nem akarom, hogy féltékeny legyen és szerintem neki sem árt), de egyébként a vedlés miatt elég gyatrán eszik, kétféle szénát is vettem neki, hogy ne legyen baj.

Ma elmentünk a Kikába, mert nekem nem volt most időm, az általam szervezett alkotókör eheti foglalkozása előtt festeni (és közben pedig pláne). Így ezen a hétvégén akartam nekiállni. Készítettem is egy bögrét, és annyira élveztem a festését, hogy "azonnal" kellett további porcelán tárgyakat vásárolnom! Egész olcsón megúsztam, mert 299 forintért árultak egyszerű porcelán bögrét, sokféle színben. Több fehéret és egy zöldet vettem, de lehet még vissza kell majd menni...

Inspirációkat is gyűjtöttem, mert házat (pontosabban ikerház felet) néztünk a héten, és mindenféle nagy terveket szövünk, ami még akkor is élvezetes, ha nem lesz belőle semmi.

Teljesen rabul ejtett ez a színes, igazi tavaszi (sőt nyári?!) hangulatú ágynemű, valamint nagyon vicces ez a "madárodú"...

 

Nálunk már nincs kislány szoba, de annyira lélekvidító ez a tündéres függöny... a pitypangos ágynemű pedig szerelem, de nem vettünk (elég drága), egyelőre. ♥

Az egyik leginspirálóbb berendezés ez a fehér-ciklámen-szürke-fűzöld konyha volt, ami meglepő, mert így egy az egyben nem vállalnánk be (de lehet hogy mégis?!). Ja és találtam egy fura kicsi lényt is, ami lehet hogy elefánt akar lenni (az orrszerkezet mintha...), csak a füli igen pici. A cuki virágok és mosoly miatt legalább lefotóztam Anyunak.

Nekem még nem is ért véget a hétvége, hiszen nem publikus okokból még két napot nem megyek most dolgozni. Szabadidőt is remélve "előkentem" néhány bögrét keddre...
Holnap - többek között a háziorvos kitartó unszolása, valamint a panaszaim miatt - elmegyek egy kedves orvos barátunk által ajánlott gasztroenterológushoz. Este pedig sokadik taiji edzés... ♥

Besta - tervek

Nagy tervezésben vagyunk. A hétvége nagy részét mérőszalaggal a kezünkben, papírokra vázolva, négykézláb mászva, méricskélve és egy Expedit polcelemet cipelve, forgatva - na de ha így, és ha úgy inkább - töltöttük.


Több tervet is összreaktunk, mert jövő hét szombaton már jön a festő, segít felfúrni amit kell, szóval ha az ajtók elhelyezése, és felrakása nem is fontos, de hogy milyen polcelemet veszünk és hova kerül, az meglehetősen...
Szerencsére az IKEA oldalon a Besta elemeknek pont van online tervezője, egyetlen "fájdalmunk", hogy az Expedit polcokkal nem kombinálható.


Az is kicsit macerás, hogy még véletlenül sem annyi helyünk van, amennyi kényelmesen és esztétikusan "kijön" a helyre, ezért mindenféle variációkat próbáltunk kirakni (mintha az lenne, de nem), vízionálni, mert ugye egyikünk sem lakberendező, és kell hogy lássuk.
Persze a tévénk sem illeszkedik a standardokhoz, még véletlenül sem, igaz csak 6 centivel lóg túl, de túl lóg, ez van... No, és mindketten kicsit mást szeretnénk, máshogy gondolkodunk, így elvitázgatunk mi miért jó, illetve nem.
Most van két magunk által elfogadott tervünk, örülünk. Persze tuti ajtók nélkül vesszük meg először, mert lehet, hogy nem is így és nem is oda... de legalább már van Valami.