A koradélután órákban, csodálatos, bár már kissé erőtlen napsütésben érkeztünk a cinkotai templomhoz, ahova ajándékként gyümölcsöket hoztunk, amit szertartásosan (most tanultuk meg hogyan) helyeztünk el a szentélyhez. Éva itt mesélt nekünk a buddhhizmus és a chanbuddhizmus alapvető dolgairól. Igyekeztem figyelni rá, bár bevallom sokszor elkalandoztam a különleges tárgyakon, a rájuk eső napsütés különleges fényein, és hagytam hogy a gondolataim elvigyenek kicsit más világok felé...
A talán egy órás "előadás" után edzőnk a közösségi teremben bemutatta nekünk, hogyan zajlik a szertartásos kínai teázás. Először egy híres zöld oolong teát kóstoltunk, a Tie Guan Yint, ami Guan Yin bódhiszattva nevét nevét viseli. Ez Jiaolian örök kedvence... Különleges, könnyed, gyöngyvirágos aromájú tea - nagyon ízlett nekem is! (ez a tea van a képen) A másik egy kevésbé híres oolong tea volt, a Wudang hegyről.. Ennek a beceneve "fa tea". A különleges nedűket apró kortyokban ittuk a piciny csészékből, és mindannyian csendesen merengtünk, olykor kérdeztünk.
Érdekes találkozás volt egy másik kultúra számunkra oly különleges rítusával.
"A tea a földi tisztaság szimbóluma. Van valami a természetében,
ami az élet csendes szemlélésének világába vezet."
