Lencsi két hete nálunk

Lencsi két hete van már nálunk. Néhány napja történt meg az áttörés, már nem retteg, belesimul a kezünkbe, főleg a pároméba - hiába no, kiscsajszi. Ő kapta az első puszikát is, és az aranyos kis prüntyögő hangokat, ami persze további putyurgatást vált ki belőlünk. A Kedves esténként napi dalt költ a Lencsi-lánynak és énekelget neki. Megzabálom őket. :D

Persze Nyüzsi az első, mindig ő van kint előbb este, kocogunk, rosszalkodik, kergetőzünk, játszunk, simizés van. Etetésnél is mindig ő az első, így egyelőre semmi féltékenységet nem tapasztaltunk.
Amikor ő már lepihen, Lencsivel akkor szoktunk foglalkozni és majd lassan úgy is bemutatjuk őket egymásnak, hogy kint vannak... Csak Lencsi még olyan aprócska, egy kezünkben elfér. ♥
Ma pedig megyünk a barátnőjéért, mert úgy olvastam, hogy társas lények, szeretném ha boldog lenne. Izgulok. Nyáron a kertben futhatna a "konda", akár a nyúl után is. :D