Párizs - születésnap

Lassú, lusta reggelt szerettem volna (nem mintha jellemző lenne rám, vagy vágynék erre, de gondoltam, legyen ez másmilyen nap). Az olykor külön életet élő gyomrom azonban nem hagyott sokáig ébredezni és nyújtózni az apró hotelszobában.
Nem volt rajta mit szépíteni, az előző napi vacsora ellenére, másnap reggel farkaséhes voltam...

Bőséges, születésnapi reggeli csirkejelmezes nyúllal

Az Alésiánál, az előző nap már megkedvelt Dominique Daibron-ban reggeliztünk. Büszke voltam magamra, mert sikerült megfelelő szavakat kiejtve a kért menüt beszereznem, amit felszolgáltak az asztalkánkhoz. (Az egész út alatt mindenhol mindenki kedves és segítőkész volt velünk, akár beszélt/megszólalt angolul, akár nem!)

A csodálatos falatozás után bemetróztunk a Notre-Dame közelébe. Nem közvetlenül ott szálltunk le, inkább sétáltunk egy kicsit, így leltünk rá a közeli virágpiacra.
Ahogy azt most olvastam az interneten, a Szajna felett átsétálva nagyjából elég az orrunkat követni, és a virágillat után menni, hogy megtaláljuk.
Tényleg csodás hely, mindenképpen ajánlom. Ha minden igaz vasárnaponként madarakat árulnak ugyanitt a szigeten (Île de la Cité).

A Notre-Dame előtt hosszú sor kanyargott, de nem ilyedtünk meg tőle, szépen kivártuk a sorunkat, addig is sütkéreztünk a napon mint a teltpocakú gyíkok.
Viszonylag hamar bejutottunk a csodaszép gótikus katedrálisba, ami teljes pompájában, békességesen fogadta a kissé hangos, békésséget törő látogatóit.

Notre-Dame

Azért persze szájtátva, ámulva néztük végig csodáit, lenyűgöző üvegablakait, faragásait, szemgyönyörködtető íveit. Itt is vágytam arra, akárcsak a Szent Péter Bazilikában, hogy legyünk csak kicsit ketten... vagy legalább kevesen, mert a nyüzsgő, araszoló, egymást lökdöső embertömeg sokat levett e különleges építmény hangulatából.

A katedrálist ölelő parkban pihengettünk kicsit, majd elindultunk a Bastille negyed felé, mert innen ment a kiszemelt hajójárat, ami a Szajna csatornákon át kínált 2,5 órás szórakozást.

A sétehajózás picit csalódás volt, mert túl sok idő ment el a csatornarendszerben lévő emelőrendszereken való áthaladással (Még jó, hogy nem a hajó orrában ültünk, akkor csurom vizesek is lettünk volna a végére!).
Most már tudom (másnap kiderült), hogy a folyó főszakaszán lévő, városnéző hajóutak az Eiffel toronytól indulnak. Sebaj, azért ez is nagyon hangulatos volt (és ismét találtunk egy invadert! :)).

Apró málnás tortácska

Érdekes módon a hajó kényelmetlen székei miatt itt is elfáradt a lábunk, mire megérkeztünk, már jól is esett a séta.
Az érkezési ponttól visszamentünk a Bastille negyedbe, mert ott éppen fesztivál volt, és hangulatos nyüzsgés és zsibongás jellemezte a környéket.

Itt kaptam meg a választott születésnapi tortácskámat is, ami belefért a tenyerembe!

Nagyon tetszett, hogy az egyik téren graffitit fújhattak az ifjoncok a kifeszített anyagokra, amit nagy örömmel meg is tettek.
Azt nem tudom máskor is ennyire hangulatos-e ez a környék, de most mindenképpen felfedezésre érdemes volt és szívesen vissza is mennék, ha úgy alakulna..!

Bastille negyed - fesztivál