BNN

Tegnap volt a névnapom. Sok pihenéssel telt, és kevés szomorúsággal, mert bizony egyik gyerekem sem telefonált, vagy írt egy sms-t. Szar érzés, mert én meg olyan hülye vagyok, hogy képes vagyok 00:01 perckor ott állni az ajtajukban, hogy boldog névnapot kívánjak. Persze lehet, akkor akarták mondani, amikor hazamegyünk (terv: vasánap) - de a névnapom mégiscsak pénteken volt...
Lehet már nem divat névnapozni, a mi családunkban fontos volt - éppen a Mária napra készülök hetek óta, mert Anyu és a Mamó is Mária. Persze sosem az ajándék a lényeg, hanem a figyelem, a gesztus. Legalábbis nekem. Változik a világ. Így is jó, csak tudjuk, akkor nincs névnap ünneplés, se nekem, se nekik. Hiába no, mérleg vagyok. (Vagy önző lennék?)
A párommal ünneplésképpen elmentünk vacsorázni - már két hete kiszúrtuk a Beatrix éttermet Szántód felé menet. Nos, tegnap kiderült, sajnos nincs nyitva, állítólag nem a szezon vége miatt, hanem nem is volt. Pedig a képen látható, nagyon szép. Így végül a mellette lévő Forrás étterembe ültünk be egy könnyű, ünnepi vacsorára. Hangulatos, gyertyafényes este volt, jól esett.



Csak a napló jelleg miatt, a pihenés csak rám igaz - életem párja hősiesen lenyírta a füvet. Meglepően hamar végzett egyébként, de már így is nagyon unta a végére.