Séta Tihanyban

Tegnap Tihanyba mentünk. Igaz a postára és az Aldiba indultunk (olasz hét van, Grappát is árulnak), de valahogy úgy alakult, hogy miután Anyunak feladtam a levelet, elindultunk Tihanyba.
Csodálatos időnk volt, tökéletes a kiránduláshoz. Csaknem egy óra alatt odaértünk. A késő nyári napsütésben ámuldozva néztük, milyen hatalmasnak tűnik (vagy talán tényleg az?) a félszigetről a Balaton. Ahhoz képest, hogy tőlünk látni az apátságot, onnan bizony nem fedeztük fel a nyaralónkat. A víz színe csodaszép azúrkék volt, akárcsak a napsütötte tenger...

Sokat sétáltunk, megnéztünk a környéken rengeteg kézműves boltot is - fazekasokat, marcipán boltot, terítőket stb. Betértünk a Régi idők udvarába is, ahol hangulatos skanzenben hódoltunk a kulináris élvezeteknek.
Rég nem látott baráttal is találkoztam, egykor még magam is készítettem olyan kézműves tárgyakat, amiket Tihanyban (is) árultak.
Hű, de rég volt!

Hazafelé megálltunk a Mauróban, ahol sajnos szezon végén már nincs cukrászat, így aztán maradt a fagyizás. Mondjuk sebánat, mert az isteni, vaníliás, kakaópöttyökkel és piskótával dúsított édesség után enyim lett a cuki csésze és tányérka, aminek nagyon örülök.