Didergő

Hú, most aztán nem jó ülni a gép előtt, di-di-di-di-didergek. És még sok idő van október 15-ig, amit nem a születésnapom miatt várok, mint gyerekkoromban, hanem a távfűtés beindításáért. Nagyon hideg van itt a panel lakásban, és már a délutáni napsütés sem tudja felmelegíteni a falakat.
Aggódom a családi rágcsálóinkért is, de egyelőre úgy tűnik, jól vannak. Nyüzsi szép bundusban van (tuti megint vedlik majd ha végre meleg lesz), a lányok pedig összebújnak este...

Szombaton lementünk a nyaralóba zárni, és átvenni a munkát. Majdnem hanyatt estem, amikor megláttam a lefestett, leápolt házat. Gyönyörű lett! Gondos, alapos munka és látszik, hogy nem csak vékonyan rákentek valamit, hanem rendesen van benne anyag is, ahogy a szomszéd mondta "húsa" van. Ráadásul ügyeltek mindenre, sehol egy lecseppenés, nem kellett üveget takarítanom, profi.

A ház színe adott volt, de a teraszt kicsit változtattuk, most konyak színe van és az is csodás lett. Remélem kiállja a festés a tél és a következő évek próbatételeit is!

A házat belül is felkészítettük a télre, felhoztunk minden élelmiszert, nehogy úgy járjunk, mint két éve az egérrel... Azt hiszem, úgy nézünk ki ilyenkor, mint egy karaván, de muszáj le-fel hordani egy csomó cuccot, a mínuszokra nem maradhatnak a faházban.

Délután kihasználtuk a csodás időt, sétáltunk egy kicsit - a hullámzó, felkavart, türkiz színű Balaton felett hatalmas fellegek araszoltak; nagy habos fehérek és olykor komor szürkék is - beültünk a kedvenc fagyizónkba - ami szintén zárva lesz már jövő héttől - rengeteget beszélgettünk a környékbeli lakókkal és a "törzsnyaralókkal".

Ilyenkor mindig mindenféle őszi "ereklyét" is gyűjtök, kövekkel, dióval, ágakkal, levelekkel jöttem haza... Alkotások majd a Pink & Red-en. :)