Rómát látni, és megszeretni VI. - sántikálva

Utazásunk ötödik napjára lassú, "lusta", múzeumos napot terveztünk. Első állomásnak a Piazza del Popolo közelében lévő etruszk múzeumot szemeltem ki. Sajnos párom térde már itt kikészült, így míg én hosszasan néztem a kiállított emlékeket, ő sokszor üldögélt, elkínzott fejjel, sóhajtozva. Nem is csodálom, egyikünk sincs napi 6-8 óra gyalogláshoz szokva...

Sajnos ezen a napon a magas páratartalom és a hőség is gyötört minket, ezért a múzeum hangulatos kertjében megpihenve hamar átterveztük a napi programot. Az Esadra térre mentünk, megnéztük a Najádok-kútját, és a Michelangelo tervei alapján épített, S.Maria degli Angeli bazilikát. Érdekes volt látni, hogy a szent helyen a múlt századok alkotásai mellett modern alkotók szobrait is kiállították. Nekem különösen tetszett az egyik girbe-gurba lábú angyal! (lsd. kép)

Ezután a közeli gyógyszertárban "most mutasd meg" képességeim bevetésével beszereztem egy fáslit, hogy képesek legyünk tovább haladni. Úgy döntöttünk, felülünk a közelben megálló egyik hop on - hop off buszra, és városnézést tartunk. Végül a Roma Cristiana típust választottuk, mert ennek a tetőterasza árnyékolt, és a jegyünk 24 órára érvényes volt, ami azt jelentette, hogy másnap is hasznát tudjuk még venni. Jómagam az angol tájékoztatókat lelkesen hallgatva és ezek hatására a buszban ide-oda ugrálva (szerencsére időben szóltak, hogy az új látnivaló jobbra illetve balra lesz), fotózva töltöttem az utat. A Vatikánnál kicsit leszálltunk, felfrissítettük magunkat, majd a következő körre visszamentünk a város óriási pályaudvarához, a Terminihez.

Aztán úgy döntöttünk, mára elég is lesz ennyi, hazamentünk, este elmentünk egy közeli vendéglőbe, sétáltunk kicsit a kellemes éjszakai levegőn, majd nyugovóra tértünk.
(2010.július 21.)