Szívmelengető

Lassan, de biztosan elkészültem a lányomnak szánt, új kézmelegítővel. Az első - bár gyorsan megvolt - színvilágában és méretben sem sikerült megfelelőre (ahogy erről már írtam).

Bár nem vallottam be magamnak sem, mostanában fájdogált a kezem és passzoltam a horgolást, kötést... de ha nem mozgatom, akkor nem is edződik, szóval még az utolsó hideg napokra belehúztam. Sajog kicsit, főleg a csuklóm, de jó érzés, hogy elkészült. Azt hiszem a következő valami kevésbé praktikus dolog lesz, például egy állatka. :D

A földmeleg-színű puhaságot holnap adom át, megyünk együtt kicsit kávézni, beszélgetni, egymásnak örülni, vásárolni...