Az imént csörgött a telefon. Hajnalban történt.
Megint egy baráttal kevesebb... egy jó emberrel kevesebb.
Önző vagyok. Fáj, hogy nem mondja nekem többet: Életkém, sem a páromnak, hogy Tesókám, és nem kérdi 'itt van-e a Dúshajú barátom?'.
Hiányozni fogsz Fanyűvő, drága hegyomlásnyi barátom.
Hosszabb életet érdemeltél volna...
Nyugodj békében. Öleljen a Csend.
Lépdelj óvatosan az ezüst ösvényen!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése