Szép lassan csak előkerülök, és még mesélek is (vagy nem). Már napok óta tervezem leírni az új év kezdetét, csak valahogy nem jött össze...
Ám most, ezúton bevallom, átaludtam a szilveszter éjszakát - magam sem tudom megmondani mióta nem aludtam egyben (szinte) 12 órát előtte. Most viszont szinte átálmodtam magam 2009-be, rekord mennyiségű szundítással.
Előző este nyugtalanság okán alig tudtam pihenni, így elég kimerült voltam egész nap. Estére ez odáig fajult, hogy a páromat este tízkor befűztem összebújós tévénézésre és be is dobtam a vállán a szunyát iziben.
Éjfél előtt egy perccel felriadtam, "Jajj, már ennyi az idő?!" - "Igen, igen..." - mosolygott a Kedves és már hozta is a pezsgőt, mégiscsak koccintsunk. Sikerült pont a megfelelő pillanatban nyitni az italt, összefonódó tekintettel megélni 2008 utolsó percét... kicsit álomszerű is volt...
A kortyokat lassan ízlelve néztem az utcán didergő, tüzijátékot-fakasztó ünneplőket.
Ekkor hívtak a gyermekek buliból, nagy (tömeges!) BÚÚÚÉKKKK kiabálással köszöntve (ami nagyon jól esett), így megnyugodva, hogy mindketten jól érzik magukat, vissza is ájultam az ágyba, és durrogás-kiabálás-ujjongás-bulik ide- vagy oda... én bizony aludtam reggelig.
(kép forrása: udonchow)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése