Sörözgetés a MOM parkban

Kedves, baráti házaspár invitált minket beszélgetős vacsorára szombaton, és bár semmi kedvünk nem volt kimenni a hidegbe, mégis összekaptuk magunkat, hiszen a szocializálódás fontos dolog, nem ülhetünk folyton itthon kettecskén, velük meg macerás ilyesmi programot tervezni, mert csak akkor tudnak kicsit elszabadulni, ha valaki vigyáz a csemetéjükre.
Az ilyen vacsorák alkalmával, egyfajta tudatos vándorlást követünk el, új és új gasztronómiai élményeket keresve, így most úgy volt, hogy egy olasz étterembe megyünk. De aztán valahogy kedves barátném megkívánta a bajor ízvilágot, így legfújta az első célpontot és kijelölte a Paulaner sörözőt a MoM parkban. Ez viszont óriási kihívás lett volna kocsival, így inkább taxival mentünk...



Hamarosan szinte mindenki elé került egy méretes korsó, jómagam szűretlen búzasört ittam, amit a Feszten is a legjobban kedvelek. Amíg eldöntöttünk, mit is együnk, kértünk sörperecet, ami csinos kosárban, melegen, illatosan és ropogósan érkezett.
Összességében finomakat ettünk, bár a tárkonyos raguleves és a madártej nem sikerült valami fényesen, ám a képen látható, ropogós csülök szalvétagombóccal a párom szerint nagyszerű volt (és még másnap is rosszul volt tőle, hiába ilyen nehéz étel nem vacsorára való). Szintén remekül sikerült az általam fogyasztott, bacon köntösben pirult fácánmell cézár salátával is, no meg a sárgadinnyekehelyben tálalt vanília fagylalt.
Valahogy meglepően gyorsan elszaladt az idő, még bolyongtunk kicsit a bevásárlóközpontban, inkább beszélgetve, mint kirakatokat lesve és este 11 volt már, mire indultunk haza... Örülök, hogy elmentünk, bár most néhány évig megint nem járunk arra, szerintem.