Visszajöttem és tele a lelkem mindennel... az élmények még itt vannak velem - a puha szeretet illata, Anyuci bőrének érintése, a nekem készített csemegék (minden egyes étkezésben keresi a kedvem, minden variálható aktuális kedvemre és ízlésemre), az Anya aggódása és féltése (ahogy mondtam), a rettentesen bevérzett sötét lila lábfejének látványa (a gyermek féltésének minden rezdülése bennem) és ápolgatása, betakargatás és ölelés... beszélgetés és beszélgetés, az ünnepek miatti koccintás és finom nedűk közös ízlelgetése, az öröme az apró ajándékok láttán...
Jajj, de jó volt!
4 megjegyzés:
...és milyen szép a négylábú...
Nagyon helyes ez a kuty! És ott még ilyen gyönyörű a napraforgó és az eper? Ugye, ezek régebbi felvételek?
Ezt mind most fotóztam (2008.09.03-04.). De hol is van itt eper? :D A paradicsom egy része ippen itt van a hasamban...
Hááát vak vagyok, bocsi... Télleg paradicsom. De akkor is szép és az a napraforgó!!! Úgy látszik, az idén mindenkire nagy hatással volt (én is több millió napraforgós képet készítettem, terveim is vannak velük ;)).
Megjegyzés küldése