Tegnap meglátogattuk a lábadozó Pókunkat. Úgy tűnik javul, de orvosi eredmények csak holnap lesznek, így biztosan nem tudom. Remélem minden rendben lesz a kicsi szívével... Minden esetre sokkal jobban néz ki, és vidámabb is, nem kornyizik. Vittem neki gyógyleveskét, a vágyott lecsót, meg muffint is.
A kutyusoknak is finom meglepetést rejtegettünk, a levesben főtt, cupákosra hagyott csontot. Volt is nagy öröm, boldogság! A két eb már 5 hónapos, szépen növekszik-gyarapodik. Bruno (ő a boxer) mondjuk kb. egyetlen pillanatra sem tud nyugton maradni, így róla nehéz éles képet készíteni, kb. ötvenből ha egy elfogadható. Arwen (ő a spániel) meg elbújt végül a csonttal, de azért sikerült az elégedett buksiját lekapnom, mielőtt elvonult a tuják alá...
4 megjegyzés:
Hát most már megesz a kíváncsiság, hogy a Pók milyen állatfajta? Idáig azt hittem, hogy pók...
Pók a barátunk beceneve. Humanoid, nagyon jó ember. A boxer gazdája. :)
Uff. Akkor bocsi neki. Én tényleg azt hittem, hogy pók, csak most az bizonytalanított el, hogy mi is van a szívével...
Most már majd akkor visszaolvaslak, mert amikor a Balatonon voltatok, akkor írtál többször róla, de valahogy úgy, hogy föl sem merült, hogy nem pók... Bár az gyanús volt, hogy a születésnapját tudjátok :))) Hihi.
Most nagyon, nagyon, nagyon vihogok. :D
Megjegyzés küldése