2015. június 25., csütörtök

19 per 20

Reggel, a kórház felé baktatva egy csiga jött velem szembe. Ma már komolyan elgondolkodom így utólag, nem jeleket kapok-e... Tegnap is volt és úgy tűnik ma is. Az üzenet így szól: lassan, nyugodtan, biztosan.


Nagyon szerettem volna ma rábeszélni a csodálatos nővérkét, hogy ha talál vénát amibe beszúr (fájt az elején, csöpinél feszített, de tulajdonképpen "jó" volt), akkor adja be nekem az utolsó két ampullát. Nem sikerült. Lassan, csaknem másfél óra alatt adta az egyet is, biztos ami biztos, ne kockázatassunk.
Holnap még megyek és akkor lesz az első kontroll vérkép, így húsz ampulla után. A doktornőhöz majd csak két hét múlva mehetek kontrollra...

Délután elmentem a laborba a székletvér vizsgálatok eredményéért: mind a három negatív. Aztán nőgyógyászhoz is. Tulajdonképpen ott is minden rendben, nincs se mióma, se ciszta, mégcsak a méhem fala sincs megvastagodva. A méheltávolítást nem indokolja semmi! (Rákszűrést is csináltak, annak az eredményére várni kell egy hónapot.)
Tulajdonképpen hejehujaság van, csak nagyon elfáradtam. Még este sütöttünk egy pizzát és kitakarítottam a családi rágcsálókat, aztán dőlök is ki.
Remélem a holnapi leleten lesz látható javulás. Picivel is beérem, ígérem!

Nincsenek megjegyzések: