2015. június 22., hétfő

16 per 20

Hazaértem, elfáradtam. Megfogadtam, hogy ha csak tehetem minden alkalom után írok, ezért írok. Szeretném mindezt megörökíteni, részben mert, ha valaki hasonló helyzetbe kerül szívesen olvassa majd (ahogy én is minden kapcsolódó információt), és az elmondottak alapján van esélyem arra, hogy újra szükségem lesz ilyen kezelére, akkor meg nekem sem árt itt egy kis emlékeztető, milyen volt.

Ma szabin volt a nővér, aki az elejétől fogva adja nekem a szurikat - már szólt pénteken, így nem ért váratlanul - ezért más foglalkozott velem. Szerencsére ez a hölgy is ügyes (mint ott mindenki más is), így viszonylag fájdalommentesen ment be a tű, a jobb karomba, mert az a tuti.
Ő azonban "csak" a szokásos adagot, egy ampullát tett a koktélomba. Picit beszélgettünk, azt ajánlotta, ne siessek, ha nem muszáj, mert így sokkal kisebb a kezelések kockázata. Neki a családban volt már aki befulladt illetve végül szteroiddal tudták csak megfékezni a vaskezelések utóhatását. Azt mondta dupla adagnál sokkal több a kockázat és a mellékhatás. Megjegyzem az ampullák dobozában ott is van, hogy nem szabad csak egyet adni... Biztos nem véletlenül.
Az egy adagot viszont az eddigieknél gyorsabban lecsöpögtettük, minden komplikáció nélkül (azt hogy a felkarom bevörösödik ilyenkor és duzzad, már nem veszem annak).

Közben készülök a nőgyógyászhoz és lesz vér tekintetében székletvizsgálat is, mert a vérveszteség okát ismét keressük, most az új háziorvos javaslatai szerint. Meglátjuk mire jutunk.

Nincsenek megjegyzések: