Túl vagyok a két "duplás" napon. Reggel két gyógyszert szedek, este egyet. Az első nap délutánjától a felfogóképességem "tompika" szintre ment, a kollégákat lassításra kellett kérnem... Aztán megérkezett a sejtek mélyéről feltörő, magamból kifordulós hányinger. Utálom.
Az első napot esti céges rendezvény színesítette, kilencig bírtam. Mire hazaértem, mint akit agyonvertek...
A második nap mindig nehezebb, tegnap a meló végeztével épphogy hazahúztam a belem (a párom sajnos nem tudott hazahozni, mert vidéken volt), az összeesés határán voltam. Gyors vacsi, esti bogyó, zuhany és zuhantam az ágyba, hétkor. Görcsös fejfájásos, utcai ordibálásokat és szomszédok létét hallgatós, Kedves vállának illatát beszuszogós, másfél órás félig-alvás után végre mély kóma... reggel hétig. Bár 12 órát aludtam, felkelve kábé ugyanúgy voltam, fejfájás nélkül. De menni kellett - gyógytorna, csontsűrűség vizsgálat.
Reggelire almát és kekszet majszoltam, ez esik jól. Gyümölcsöt kívánok gyümölccsel - mázlim, hogy nyár van (bár ez a gyümölcsök árán nem látszik).
Rávettem magam, írok, mert ma kicsit jobb (3. nap, ez már a szervezet-felélesztős, folsavas), most eddig bírtam, tehát nyolckor fekszem... Ettem almát, epret, ittam feketeribizli lét és holnap vár a sárgadinnye és az ananász.
Hátha holnap még jobb lesz... reménykedem.
Akkor lenne heti két pocsék, egy romos és négy egész jó napom.
2-1-4 vállalható.
1 megjegyzés:
Drukk! Kitartás!
Megjegyzés küldése