Rómát látni, és megszeretni IX. - születésnap

A képeket válogatva az volt az érzésem, ez az a nap, amihez nem is kellenek a szavak. Szeretetben, kézen fogva az ókori Róma romjai közt lépdeltünk, rengeteget beszélgettünk, ezer éves köveket, faragványokat érintettünk... lépten-nyomon elképzeltük, milyen lehetett ott egykor az élet; kik járhattak arra, hogyan teltek a napjaik, melyik helyen vajon mi történt, hogyan hoztak létre anno ennyi csodát és milyen korlenyomatot hagyunk majd mi magunk után...

Az első gomolygó, habos felhőkkel árnyékolt, ezért olykor szinte "hűs" napunkon a Kedves kívánságára bebarangoltuk a Palatinus-Forum Romanum-Colosseum minden zegét-zugát és álmomban sem gondoltam volna, hogy ez valóban egy teljes napot felölelő "kirándulás" térben és időben.

Amikor közeledett az alkony, még elsétáltunk Trianus fórumához, megnéztük a Basilica Ulpia részben feltárt romjait és a Santissimo Nome di Maria templomból maradt oszlopsort.

Ezen a napon vacsoránkat egy tipikus, helyi kis étteremben költöttük el, ahol általában csak a helyiek vacsoráznak - szót sem beszéltek angolul - és hallgattunk a felszolgáló ajánlataira (sokszor mást és meglepő módon olcsóbb ételt javasolt, mint amit mi választottunk a szinte érthetetlen étlapról).
Számomra is csodás élmény volt minden perc, méltó zárása ennek a csodás útnak, és remélem megfelelő ünneplése szeretett párom 40. születésnapjának.
(2010.július 24.)