Bezzeg reggel. Úgy várta, hogy lejöjjek az emeletről, mint akinek a mai napra milliónyi tennivalója van. Alig nyitottam meg a ketrec ajtaját, már iszkirizett is kifele, és önfeledten rohangált a szőnyegeken, egész addig, míg össze nem kócolta-ugrálta mindet... Majd lecsücsült a szék alatt és várt.

Szeretem, ahogy majszolja a zöld leveleket, a növény roppanós harsogása, és a nyuszi elégedett nyammogása az egyik kedvenc reggeli neszem. A szárakat erősen tartva, hagyom hogy tépkedjen. Általában megunja, dohog-morog és próbálja az egészet kirángatni a kezemből. Nem hagyom, hisz a füvet sem ereszti csak úgy a föld. Legalább a kis álkapcsa is dolgozik...

Aztán a Férfi érkezésekor kezdődött újra a lelkes szaladozás, milliónyi rosszcsontkodni valóval (...megteszek bármit, csak figyelj már rám kicsit...). Egészen amíg Ő, nem kezdett el gyümölcsöt, egészen pontosan Banánt (!) reggelizni. Kedvenc! A kapott falatka óriási kincs, azonnal, helyben be kell falni. Csámcsogás, nyammogás, boldogság.

Lennék nálunk nyuszi.
2 megjegyzés:
Milyen helyes ki tokája van!
Én is lennék Nálatok nyuszi! De szerintem bármilyen más háziállat is, ha úgy adódna :)))
:D
Megjegyzés küldése