Ahogy a házhoz értünk, megint szétáradt bennem a hazatérés boldogsága, és olyan jó volt látni, milyen szépen sikerült a faápolás, végre a házikó "bőre" kívül-belül is jól érzi magát...
Aprón, neszelve hullott az eső. Míg a fiúk autóztak jó Halas Károlyunk felé, addig én ballagtam - gyakorolva a valóban nem könnyű "lassan sétálás"-t. Úgy gondolom, ez mindenképpen lassabb, mint a már említett ballagás, így be kell valljam, még jelentősen lassulnom kell.
Nem ment elsőre. Annyi mindent ittam magamba a rég nem látott helyen, hogy nehéz volt. De valahogy fokozta az élményt, segített észlelni az ősz kiteljesedését. A párába burkolt tó mellett csodáltam a leveleken guruló, mi több apró pókfonálon függő cseppeket, a fűszálak közt szinte láthatóan nőttek a gombák. Milyen más ott is ilyenkor a világ! Minden évszak maga a csoda. Lehet télen is lemegyünk, megnézzük a szunnyadó tavat is...
5 megjegyzés:
Ezek a gombák nagyon kis gyönyörűek! Vajon mifélék lehetnek?
Mi 3 hete jártunk a Balatonnál, én talán ősszel életemben először és nekem nagyon lehangoló volt. Lehet bármilyen szép az ősz, engem mindig lehangol, bár próbálom én is a csodáit megkeresni (mint azt láthattad is :)))
Érdekes, én meg imádom az őszt. Talán mert ősszel születtem? Az illatát, a színeit, a hangokat, az időjárást is (esőstől, ködöstül). A gombákat sajnos nem ismerem, de nagyon kis csinosak. :)
Ez nem biztos, hogy összefügg, hogy mikor születtél és melyik évszakot szereted. Én télen születtem és éppen nem mondanám, hogy imádom.
A gombákat pedig majd megkérdezzük egy szakértőtől, vagy ha más nem, föllapozom a Kalmár-Makarát, de az Kisfaluban van.
Oki, köszi! (nagyon picirik, a kalapjuk nem volt centis sem)
Gratulálok a lassulási eredményedhez:).
Biztatóak, nekem asszem 1 hét lassulás után sikerült ténylegesen észlelnem, hogy a többiek ha nem túl gyorsan is de megelőznek:)
Megjegyzés küldése