Vannak napok, esték, amikor csak be szeretnék bújni a kis vackomba, sötétben lenni, melegben, takaróba csavarva... vagy mehet a tévé is mit bánom én, csak ne öljenek benne és ne kelljen semmilyen világi vagy nyakamban lévő teherre gondolni.
Ez egy ilyen nap, inkább este lett. Nem tudom, hogyan lettem ilyen nyüfle, de készen van az állapot.
Volt már ilyen, vagy hasonló, csak túl kell élni.
Szorongok.
Azt hiszem nagyon nehéz lesz ez az Anyák napja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése