2014. március 19. - szupernap

Hűűűűű, de szuper napom volt ma!
Reggel Heni-nél kezdtem az összekupacolt, konyhában kallódó, másoknak remélhetőleg örömet okozó finomságokkal, fűszerekkel. Aztán - mivel ma kreatív alkatrész felderítő napot tartottam - ellátogattam a GyöngyHázba, majd az ébredező, álmoskás és csodálatos lányommal beültünk a Massolit Books and Café-ba. Terveim szerint mindössze egy macchiatót vállaltam volna, de a zserbó látványa elgyengített, és ha nem is olyan, mint az apai nagymamámé, azért remek, házias verziója volt e sütemény csodának. Minden van benne amit imádok: sötét csokoládé, dió, baracklekvár...
Hangulatos kis kuckó, ajánlom szeretettel!

Innen együtt mentünk tovább a Rayher Kreatív Centrumba, majd az Úristen, festek! művészellátóba. Itt már nem tudtam megvárni, mire csábul el az egyre profibban alkotó leányzóm, mert rohannom kellett a fogorvoshoz. Szerencsére, ez már nem volt annyira kínzós dolog a csiszolásokon, fúrásokon és arcüreggyulladáson túl... mégha, értelmesebbet kellett volna előtte ennem, mint a süti, mert így végül csak fél ötkor tudtam ebédelni. Kicsit parás rész volt azért benne, mert a felpróbált korona olyan csodásan rácuppant a kis romos fogamra, hogy alig tudta a fogorvos leszedni, mert ugye fel kellett "véglegesre" ragasztani. Szerencsére kisebb íny-sebek árán ő nyert és most már remekül, fájdalom nélkül tudok rágni a bal oldalon is!

A fogorvos után elvillamosoztam a Ferenc körútig, ahol a szeles, de csodálatos napsütéses időben a Kálvin tér felé sétálva bementem az összes kreatív és gyöngyös boltba (van arra három is), nagyon takarékosan vásárolgatva (csak 165 forintot költöttem összesen és lett három színben filc csíkom, tíz apró ezüst karikám és tíz fülbevalót záró szilikon gumim), felderítve a lehetőségeket, no meg az árakat...
Ezután robogtam a Nyugatihoz, ahol a fogadott lányommal volt talim. Beültünk a La Deliziába és egy-egy finom kávé, no meg változatos kekszcsodák mellett csacsogtunk az elmúlt hetek eseményeiről. A legjobb helyre ültünk (az emeleten, az ablakhoz a kuckós oldalra), az asztalka fiókjában még érdekes levelezést is találtunk. Amikor telipocakkal és Micimackó-szerűen meglehetősen eljöttünk, mi is hagytunk ott egy cetlit... ♥

Innen már a metróhoz siettem (ahol a kezembe nyomtak egy flashmob felhívást, amit még meg kell néznem, mert ez az egyik mániám), mert várt az éhes és fájós hasú kicsi Párom, akivel még egy gyors vásárlásra beugrottunk az Europarkba.
Igaz, fáradtan értem haza, de még tudok járni (mégha "szúrkál" is a lassan gyógyuló lábam, működik!), simán futtattam nyulat és készült vacsi is... Sőt, leültem a géphez, mert mindezt ma szerettem volna leírni, bár képeket csak holnap teszek fel.