Negyedévszázad

Tulajdonképpen már két hónapja nem írtam érdemben ide. Nem tudom miért. Pedig nyilván történtek / történnek említésre méltó dolgok és tudom, hogy bánom majd, amiért nem marad meg a virtuális naplóban... De mostanában többet írok Anyunak levelet és újra írom a számomra "igazibb", valós (papír!) naplót, amibe ragasztgathatok és színezhetek meg minden. A lányommal talán kicsit aktívabban használjuk a Pipikés füzet-et is, igyekeztem a Pink & Red honlapon, no meg a tumblr-en és Facebook-on is kéne ezzel haladni, nem is szólva a sok-sok dologról, amibe belefogtam. Mindegy, szétcsúsztam. Viszont nem hagyhatom, hogy a lányom 25. születésnapjának ne legyen itt nyoma. :) Bizony, egyetlen csepp lánykám múlt hét pénteken ünnepelte velünk e különleges napot! Akárcsak a bátyjának anno, neki is mindenképpen szerettem volna készíteni egy visszaemlékezős fotó albumot. Dénesnél anno ezt egy bebújtatós albummal oldottam meg, és idézeteket gyűjtöttem még neki, amiket becsúsztattam a képek elé. Azzal is sok munka volt, hiszen ők még akkor születtek, amikor bizony komoly pénzbe került fényképezni és azt előhivatni. Sok-sok keresgélés és szkennelés, rendelés után állt össze csak a válogatás. Rékának most azonban klasszikus, fekete fotokartonos albumot vettem, fotosarkot és fehér filcet.
A néhány hét alatt összeválogatott, több mint száz képpel, rengeteg idézettel és óriási lelkesedéssel álltam neki a készítésnek, bár nem tudtam még akkor, mibe vágtam a fejszém... azaz pontosabban a kezem.



Minden oldalra vagy oldalpárra (olykor dupla párra) igyekeztem tematikusan gyűjteni vagy egy adott korszak vagy valami más terület képeit (babakor, család, érdeklődés, konkrét nyaralás stb.) és ezekhez keresni idézetet, üzenetet vagy írni, ami nekem eszembe jutott. Bizony került az albumba dalszöveg és koncert dal lista is... Amihez csak tudtam rajzokat vagy ábrákat is készítettem, külön jelölést használtam a dalszövegekhez (hangjegyek) a graffitikhez (fal-rajz), bár ezt csak később találtam ki, ezért többször oda-vissza kellett rajzolni az egészet. :) Persze semmit nem terveztem meg előre, ezért hiányzott itt-ott kép és már nem volt idő rendelni (odaadtam az eredetit), nem fért el a kitalált szöveg (ezt megoldottam *-ozással és egyéb trükkökkel :D). Volt hogy hat órán keresztül csináltam, bizony nemegyszer hüppögtem is - újranézve a szalagavató táncot, vagy elmerengve egy-egy képen és a kapcsolódó emlékeken.
Engem is megérintettek a gyűjtött idézetek, sokszor elkalandoztam emiatt az interneten is, szóval több mint harminc órába telt, míg elkészült ez az ajándék...



Azon gondolkodtam, meglepem majd magam is egy ilyesmivel 50. születésnapomra... Azt hiszem már most el kéne kezdeni azt az albumot! :D
Az ünnepet a fiúknál tartottuk, mert Karácsonykor elmulasztottam közös fotót készíteni Apuról és Rékáról, így most pótoltam! A fiam csodás szendvicseket készített - annyit, hogy egy hadseregnek elég lett volna - és isteni kávét is főzött a kései közös reggeli után. Én pedig készítettem egy túrós-citromos tortát (ezek a Réka kedvencei), új recept szerint (majd kiteszem a Sufoneszára).
Rengeteget nevettünk, falatoztunk, összebújtunk, jól és kevésbé jól sikerült fotókat készítettünk... Csodás délután volt, igazi ünnep mindannyiunknak! ♥