2013. április 10., szerda

Szem-szájnak ingere

Bár ma este tonhalas pirítóst vacsoráztam, tulajdonképpen harmadik hete nem eszem "klasszikusan" húst. Persze elvileg a hal is az, de azt néha vállaltam (most harmadszor), és eddig kétszer bántam meg... Meglátjuk este fáj-e a pocim. Ha igen, akkor a remélt diagnózisig hanyagolom a vizilényeket is.
Mint írtam egyszer bepróbáltam a májkrémet (mert tényleg NAGYON kívántam), de az éjszakai hasfájás után feladtam, és a kevéske javasolt alapanyagból variálok, a párolt csirkétől eltekintve, lehetőleg mindenféle adalékanyagtól, vegyszertől és ismeretlen hozzávalóktól mentesen, sőt, csínján bánok a fehér liszttel is, a finomított cukorról meg már régen leszoktam és egyre kevesebb sót igénylek...

Finomakat eszem, tényleg. A cukkinis tészta mondjuk nem volt egy nagy szám, amit a töltött cukkini után készítettem. Ez csak annyiból állt, hogy a zöldséget meghámoztam, nagylyukú reszelőn legyalultam, sóztam, és némi pihenés után "kicsavartam". Kevés olajon megpároltam és rádobtam finomra vágott petrezselymet. A frissen kifőtt tésztát ezzel kevertem el. Egy ebédnek jó volt, de azért nem egy gasztronómiai kéjhömpöly. Talán ha borsozhattam volna, vagy került volna rá némi parmezán...

cukkinis-petrezselymes tészta
Sokkal boldogabb voltam a bébispenótos carbonarával... A bébispenót igazi szerelem. ♥ Az Aldi-ban találtam a zöldséges pulton és olyan szép volt és zöööööld. Megmostam (lehet hogy nem kell), egy szelet vajat megolvasztottam és rádobtam, amikor összeesett akkor ráöntöttem a laktózmentes tejet és két evőkanál Knorr Carbonara spagetti rafinériát (tudom, nem túl gourmet dolog, de szeretem és azt ígérik tartósítószer és ízfokozó mentes). Ezzel átforraltam, szépen besűrűsödött és a csinos spenót levélkék benne ragyogtak... Leírhatatlanul finom volt és jól esett a belsőmnek is - másnap elkészítettem a második adagot is!

bébispenótos carbonara


A mai ebédem egyszerűségében nagyszerűen sikerült. Reggel korán felkeltem, gyorsan kockákra vágtam egy kis fej vöröshagymát és lesóztam. Megmostam és meghámoztam az előző nap vett padlizsánt, és ezt is besóztam az első alkalommal inkább kétkedve, "viccként" kipróbált, azóta már megkedvelt himalaya sóval. Amíg ezek pihiztek krumplit hámoztam, kockákra vágtam és feltettem főni. A kollégáknak összedobtam a beígért tejcsokis muffint és amíg sült, lemostam a padlizsánt, napraforgó olajon, fedő alatt viszonylag hosszan (~10 perc) pároltam a hagymát, és erre került, fedő nélkül a padlizsán, nagyjából 8 percre, olykor meg-megkeverve.
A tejecske elfogyott, ezért a krumplit csak saját főzőlevével és vajjal törtem össze...

hagymás padlizsán kockák tört burgonyával
Uzsonnára saját kreálmányt hoztam, nem is tudtam milyen lesz. Amikor megkóstoltam olyan élmény volt, mintha egy finom, francia süteményt ennék, tésztarész nélkül.Egy teáskanálnyi vajon aszalt vörösáfonyát és néhány szem mandulát pároltam lassú tűzön. Egy nagy piros almát meghámoztam, kicsumáztam és kockákra vágtam, rácsavartam egy narancs levét. Amikor a mandula megduzzadt és héja kezdett leválni, akkor  illatozó vajas cuccokra borítottam az almás-narancsos cuccot és hagytam az egészet egyszer forrni. Aztán kihűlve csomagoltam és bevittem uzsinak. Langyosra melegítve, a teásbögrémből majszoltam el. Hidegen nem jó, mert a vaj kis gömböcskékké grízesedik a narancslében.
Minden fűszer vagy ízesítés nélkül csodás, remek uzsonna!

párolt almás "költemény"

3 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Mit mondjak, szükség van a leleményre. Képes voltál úgy muffint sütni, hogy nem is ettél belőle? Vagy igen? És ilyen diéta mellett hány kilótól szabadultál már meg?

Lily írta...

Képes voltam, persze. A muffinon még nem is szenvedtem... a kávéillat kicsit megrenget olykor. Eddig 7 kg ment le, de az első néhány napban ebből lement az első 5, ami szerintem csak lerakódott salakanyag volt.

Bukfenc írta...

Ezutóbbi receptet lehet, hogy valamelyik nap kipróbálom. :)