Csülökmentes csülök nap

Amikor ma megérkeztünk Fonyódra, már rögtön gyanús volt, hogy alig néhányan lézengtek a Csülök és Sör Napok helyszínén. Az első pavilonban pálinkát, a másodikban bort mértek. Arra számítottam, hogy mindenféle csülök étkek nehéz, de azért aromás illata tölti majd meg a levegőt, de kürtös kalács édes aromái lebegtek csak a nyári szellőben.
Sajnos egy gusztusos, ám teljességgel íztelen meggyes rétessel nyitottunk. Elkenődve bandukoltunk tovább (én a felét kidobtam).
Szerencsére sört azt leltünk, nem mondom hogy nagy választék volt, de örömmel kortyoltam a szűretlen Erdinger búzasört...
Hozzá azonban nem valami csülök különlegességet kóstoltunk (bár amikor távoztunk, találtunk serpenyőben pirulót -hasábkrumplival, kenyérlángost - juhtúró és csülök feltéttel, és csülökkel töltött kenyérkét), hanem a bösztöri gazdaság mangalica töpörtyű krémes kenyerét.
Azt hiszem, amikor én otthon csülkös bablevest főzök, az mini-fesztivál, legalábbis ha az itteni arányokhoz mérem, akkor mindenképpen.
Az árusok kínálata meg sem lepett - indiai blúz, afrikai ékszerek és dobok, eredeti indián nyakékek, kínai kütyük. A színpadon hangoló együttesre eleinte nem figyeltünk. Nem készültünk, ezért a Malibu együttesről mit sem sejtettünk. Aztán "felcsendültek" a mulatós "slágerek" és mi kész voltunk. Menekülőre fogtuk.
Kisétáltunk a kikőtőbe, de mivel itt sem szabadultunk a számunkra sokkoló nótáktól, autóba ültünk, és meg sem álltunk a siófoki New Orleans jazz fesztiválig...
Atyaég, legközelebb alaposabban kiderítem, hogy a kiszemelt rendezvény milyen léptékű és az előadók mit játszanak, legalább stílus szinten.