Furcsa, hogy a dolgok ott és úgy vannak, ahogy este, illetve reggel hagytam őket. Nincsenek jajjbocsánat-nyomok, mindenféle cetlik, fejemre hulló vécépapír gurigák, senkineksincskedvekimosni zokniktól (is) púposodó szennyesek, sőt ételek hűlt helye sincs a hűtőben. Nem esek hasra éjjel a cipőkben, a kisszobába nyitva nem néz rám pislogó-álmos fejjel a lányom, nem szól az éjben halk zene, és nem hallok billentyűzetpüfölést sem.
Nem szuszognak, nem köhögnek, nem motosznak - nincsenek itt.
Ez a világ új, szokatlan. Érdekes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése