Majális madarakkal és széllel

Ma csavargós napunk volt. Már tegnap este elmenekültünk a városból, így itt ébredtünk a hűvös, tiszta levegőjű faházikónkban. Szeretem.
Párom kedvenc reggelije (rántotta) után kényelmesen elindultunk. Elsőként a Zamárdi nagystrandhoz, mert az erősen szeles időben, különlegesen szép hullámokat vetett a víz. Nem sokáig bírtuk azonban a parton, nem a nedves hideg levegőhöz öltöztünk, ezért visszahúzódtunk a napos, szélcsendesebb parkba, majd elindultun Siófokra, hogy megnézzük, milyen itt a Majális.

No, ha a múltkor azt írtam rengeteg hattyú volt, akkor most szorozhattam legalább kettővel. És persze rengeteg gyerek akadt, akik lelkesen etették (többnyire puha pereccel) a haspók madarakat. Ahogy láttam a fókusz a kicsiken volt, arcfestés, játékok, zene és műsor terén is. Persze nekünk felnőtteknek bőven elég ha van egy kis itóka (nem volt hiány - csapolt sör, borház, pálinkaház), és finom étel (többek között grillezett husok, kolbász, kemencés lángos, palacsinta, házi rétes is várta az éhes szülőket), és velünk a vidám gyermek.
Mi elcsábultunk a bösztöri kecskefarm standjánál, és kecskesajt-tálat, valamint egy-egy mangalica-töpörtyűkrémes kenyéret szereztünk be, amit jómagam leöblítettem egy pohárka móri borral is. Üldögéltünk a napon, cirmiztük egymás kezét, néztük a vidám embereket. Jól esett a nyüzsgéssel kevert nyugalom.
A kocsihoz visszafelé még sétáltunk a környéken, néztük hogy éledezik a balatoni idegenforgalom (takarítják, feltöltik a boltokat, készülnek a szezonra), majd a Marcipán Cukrászdában ittam egy finom kávét.
Ezután hazagurultunk, meglátogattuk a nyuszit, aki kapott ebédet és simit, majd mentünk is tovább, mert még csavaroghatnékunk volt.

Tovább haladtunk nyugat felé a déli part mentén, csak úgy, érzésre. Végül Balatonszemesen álltunk meg, itt kisétáltunk a parthoz és ámulva láttuk az új, csodaszép kikőtőt, tele hajóval.
A heves szél ellenére kimentünk egészen a világítótoronyig, és üldögéltünk kicsit ott, nézve a tajtékos vizet, a hullámokat, a tó csillogó felszínét, és a madarakat.
Amikor végül hazaindultunk, mindketten éreztük, hogy elpilledtünk a levegőn. Most itt ülök a házikóban, teát iszogatok és mosolygok...