Nagyon szép. Mi ez?

Drága Édesapám 82 éves lesz idén novemberben. Szegénykém már nem lát jól és a hallásával is komoly problémák vannak. Ma átvittem hozzánk, hogy megnézze a lányom rajzait, festményeit, amíg még legalább valamennyire látja, miket alkot.

Normál fényben nem, csak az ablak előtt, a napsütésben (szerencsére volt) valamennyire látta a képeket. De akkor is azt mondta: "Nagyon szép. Mi ez?" ♥
Bárcsak láthatnám a világot úgyis kicsit mint ő!
Nem tudom mit és mennyit látott a képekből, de hazafelé az úton egyre csak dicsérte az unokáját és, hogy milyen ügyes. ♥

Még többet kéne együtt lennünk, így a nagy lóci unokák és apu, amíg még van nekünk és meséli a tündéri történeteit, amihez az okos telefonnal mindig keressük az elfelejtett adatokat. Olyan jó!  ♥

Apu mai bölcsessége. "Amikor fiatal voltam azt hittem, ha majd öreg leszek lesz időm újraolvasni a kedvenc, már elfelejtett könyveimet. De sajnos nem látom őket."
Tehát olvassunk, amikor csak lehet, ki tudja később megadatik-e hogy látjuk a betűket, a sorokat...