Ő az a "madárka", akinek jóvoltából tegnap több mint fél órán át kacagtam féktelenül, könnyekben fuldokolva, hasamat fogva, párom nyakában lógva és nem tudtam, hogyan került valaha a lakásunkba. Többet gyógyított rajtam, mint a legtöbb eddig bevett pirula. :)
Tubika most ül a konyhaasztal közepén és várja a sorsát, hiszen csak tegnap bújt elő a celofánból, ahol évek óta szorongott a sok furcsa tárgy alatt, és talán fél is kicsit, hogy majd nem kell...
 |
| ő, a nevettető |
2 megjegyzés:
Woow! Ezt meg honnan?? Tubika egy rejtély :D
Én már megfejtettem. Céges karácsonyi játékon lehetett polcokról nyereményt választani, és két ilyet kértem (nagyon sok sajátos tárgy közül), egyiket levittem Anyunak, Tubika maradt nálunk, elfeledve, hiszen évek óta fa sincs...
Megjegyzés küldése