2011. október 8., szombat

Kétbalkéz Világnap

Vannak olyan napok, amikor az ember minden leejt, lever, rossz helyre rak, fellök - szóval olyan ügyetlen.
Ilyenkor, szerintem, a legjobb szép csendesen meghúzódni a sarokban, és csak lenni, valahol, ahol jelentősebb kárt nem okozhat az ember!
Azt, hogy ezek a napok összefüggenek-e a frontokkal, a lelkiállapottal vagy ilyesmi, nem tudom
Ami biztos, hogy csütörtökön ragyogó kékszemű kolléganőmnek sikerült ezt előadni, tegnap pedig életem kicsiny párja volt ilyen.
Már reggel kezdte, aztán elmondása szerint egész nap folytatta (tanácsom ellenére elment dolgozni), és estére szépen kiteljesedett benne.
Hogy miért ezen a napon kellett kicserélni pl. a rootert, nem tudom, az biztos hogy a picúr lepke orchideám repült miatta, a szőnyegre ontva minden földjét, és repült a drágám szépen (mert valamiért a radiátor tűnt megfelelő helynek a pakolás alatt - de nem volt az).
Szerencsére a gondosan válogatott, akciósan vett, csinos, lila kaspó túlélte a repülést. A növényről még korai lenne nyilatkozni. A szőnyeg porszívózása hátra van, még szárad...
Ezután beparancsoltam az ágyba és sorozatokat néztünk, majd az éjfélt átlépve a kezébe adtam pár dolgot, leejti-e. És már ügyes volt. :) Éjfélkor megtörik az "átok".
Vannak ilyen napok. És én változatlanul azt mondom, ezeken jobb nem kísérteni a sorsot, ha lehet nem kell tenni-venni. Van elég másmilyen nap.
Ez legyen a privát, "Csaknekünk Kétbalkéz Éves Világnap", és ünneplési módja egyszerűen a semmittevés. :)

4 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Fészbukosan szólva: lájk.

Gaul írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Gaul írta...

Nos, eddig van két vágott, két zúzott és egy égett sérülésem. Van ebben valami.
(Az előzőt nehezen írtam be két és fél működő ujjal... Javítva a sok typo)

Lily írta...

Hmm és mégis kimentél otthonról... ugye, ugye - nem kellett volna azt sem. :/