2011. március 2., szerda

Lábbeli kálvária

Szegény párom már biztos megőrült tőlem, de muszáj volt cipőt vennem. Nem azért mert cipőmániás vagyok (mondjuk bevallom töredelmesen, egyébként az lennék, de a mai trend nem igazán olyan lábbeliket alkot, amit szívesen felveszek), hanem mert pánikoltam, hogyha tényleg esik még hó, nekem bizony nem lesz mit felvenni... mert szétment a bakancsom, kettényílt hátul mint egy virág, javíthatatlanul.

Az Édes esténként napok óta járja velem a boltokat, türelmesen, kedvesen, és tegnap este hurrá! hurrá! (Zengjenek a fanfárok és trombiták!!!) két olyan cipit is leltünk, ami tetszik is és volt a méretemben - ami cseppet sem természetes ám, mert mindenfele akciók vannak, így a téli lábbelik esetében igencsak kifogyóban a választék méretben, és típusban egyaránt.
Úgy tűnik lelkes rajongója lettem Josef Seibel * Spirit of Nature kollekciójának!
Felőlem most már újra eshet a hó - bár inkább voksolnék a tavaszra! Főleg mert a kitartó kalandozás nyomán meglett a tavaszi félcipőm is! ;)

2 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Jaj, én is az ilyen kényelmes, lótifuti cipőket imádok, aztán meg jól megkapom, hogy de trampli, meg de nagymamás, de kit érdekel!!

Lily írta...

Nem érzem tramplinak, meg nagyisnak, de ha az sem érdekel engem sem... járni szeretnék benne, sokat, kényelmesen, nem parádézni. :)