Pillanatkép

Komor fellegek árnyalják, de mégis, mintha a mélyből ragyogna ma a tó. Szeretem, ilyenkor is. A borzas hullámok között nincsenek fürdőzők, vitorlák feszülnek csak a szélben, a nádasban és körülöttünk a fákon madarak ciccegnek, csacsognak, dalolnak. Ritka augusztus elején ez a nyugalom, hálás vagyok érte. Kint ülünk a teraszon, olykor-olykor előbukkan a nap. Pihenünk, olvasunk. Mellettem a fényképezőgép, sosem lehet tudni... a teleobjektívvel próbálom elcsípni a fenyőn kutató cinkéket. Eloldódom a pillanatban.
Hangolódom, készülök, hogy folytassam a római út leírását, amire a héten nem maradt erőm, mert legyűrt valami vírus. Élvezem a pillanatot.