2010. május 8., szombat

Kétkeréken - elindulás

Remeg mindenem. De tényleg. A keletkezett tejsav miatt (ha jól emlékszem, nagyon leegyszerűsítve ez az izomláz oka) az is fáj, amim nincs (vagy mégis de?). Mindezek ellenére (vagy pont ezért?) eufórikus boldogsággal vigyorgok. Fura.
Tavaly félbeszakadt, ma újra folytattam... tanulok. Állítólag egész jól megy - egyelőre az elindulás, és aztán "lassan" a gurulás. Ha lobog a hajam, még megijedek... És olyankor mindenféle történik (tudom hol a fék!).
43 évesen. Kerékpározni kezdtem. Jobb későn, mint soha... (Terveim szerint elkezdem az úszást is, ha a bőröm bírja.)


A múlt héten, itt a nyaralóban, a szombat éjjeli álmomban már olyan gyorsan bicikliztem, hogy szinte suhantam, és élveztem. Remélem tényleg bennem van ez, csak elő kell hozni :D.

Makacs vagyok, megtanulom.
Megyünk mi még a párommal Zamárdiból, kétkeréken a siófoki piacra!
(Ha nem idén, akkor jövőre..)

2 megjegyzés:

Bukfenc írta...

jihíí! Hajrá-hajrá!

Messzenéző Minyon írta...

Hajrá, bizony mondom, hajrá! Nagyon jó dolog a bicózás, pont ahogy írod: megmozgatja azt az izmodat is, amiről nem is tudtad, hogy létezik :) Ráadásul nagyon kíméletesen teszi, lábfájósoknak kifejezetten ajánlott. Akárcsak az úszás :))