2010. március 24., szerda

Száztornyú város, jövünk...

Nemsokára Prágába megyünk. Várom. Tervezgetnék, "készülnék", de valahogy estére mindig annyira lezombizódom, hogy csak lehuppanok a kanapéra és sorozatot nézek, ölelve a sajgó jobb karomat... Aztán néhány epizód után kókadozni kezdek, átkuckózok az ágyba, ahol menthetetlenül elalszom... És jön az újabb reggel, a sodró nap, és az Arany városból való készülés újra elmarad.
Pedig jó volt a tavaly nyári úton, hogy voltak tervek, tudtam mit szeretnék megnézni, látni, mit nem szabad kihagyni! No, talán hétvégén kerítek rá sort! (Még dvd-t is vettem, azt csak sikerül megnézni!)

Többször voltam már a Száztornyú városban, de egyik emlék nem lett "szép" - az első esetben sajnos életem hosszan fájó pofonját adta a sors, a másik alkalommal csupán nem tudtuk befogadni a város szépségét, mert olyan hideg volt, hogy 10 percnél többet nem lehetett sétálni a belvárosban a fülfagyás kockáztatása nélkül.

Remélem most, e kezdődő szép tavaszon egymásba szeretünk, a galambos-soktornyos és én...

Kép forrása: www.tyutyunnik-art.com

2 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Igen, Prágát nagyon lehet szeretni!
Nekem a leghosszabb idő ott egy egyhetes osztálykirándulás volt, kísérő tanárként. Bőven kötődik hozzá kellemetlen emlékem (nem a diákok, hanem a tanár kollégák miatt!), mégis úgy emlékszem vissza, hogy nagyon jóóóó volt! Pedig én utálom a sört.

Lily írta...

Majd elmesélem... egyelőre várom!