Ilyenkor igyekszem csendesen molyolgatni, nem felzörögni a családot, bár első mindig a nyulam, aki már alig várja az ébredésem, és a reggelit...
Ma valahogy kávém hürbölése (és a nyuszi keksz ropogtatása) mellett kreatív oldalakra landoltam, és ott találtam meg Agócs Írisz munkáit. Mint kiderült már láttam több mesekönyv borítót is, amit ő illusztrált, de akkor ennyire nem fogott meg - gondolom, mert nem lapoztam bele egyikbe sem és nem nyuszis volt, ami persze odavonzott volna mint fény a pillangókat...Elvarázsolódtam. Nem volt olyan kép, amelyik ne érintett volna meg, és ne érezném, mennyire bájos, kifejező. Le vagyok nyűgözve... igazán nem is találom a szavakat, inkább megyek vissza, csak valahogy írásban is fejet akartam hajtani, kifejezve tiszteletem és megköszönve az élményt, amit kaptam.
Kép: © Agócs Írisz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése