Különleges hétvége

Nem volt mit írnom, és energiám sem sok... A múlt hetem kikészített, igyekeztem megfelelni a munkahelyen, bár néha úgy éreztem rám dől minden, talpon maradtam, ha nem is mindennel, de a kritikus dolgokkal a kialakult helyzetek ellenére is végeztem, így nyugodtan indultam haza péntek este (igaz, a tervezett 5 óra helyett fél 8-kor).
Szombaton a szokásos piaci körrel kezdtünk, de hamar haza iszkiriztünk és mivel gyermekeim elvonultak édesapjukhoz mindenféle születésnapok megünnepelésére, kettesben maradtunk itthon.
Csodálatos, ölelős, nyugalmas hétvégénk volt, amit még ma reggel nagyon szívesen folytattunk volna, így nem is keltem ki az ágyból reggel fél hétkor, ahogy szoktam, hanem még összebújva ráaludtunk - kicsit többet is, mint kellett volna.
Mondanám, hogy nem történt semmi érdekes, de nem igaz, mert ezek a napok a legcsodálatosabbak, nagyon kell nekünk ez a kettesben töltött nyugalom és tutuj...