2012. május 22., kedd

Koránkelős, legalábbis nekem

Ma fél 5-kor keltem, mert reggel 7-re mri vizsgálatra mentem a kezemmel.
Nem igazán tudok írni, de úgy röviden mégis bepötyögöm, mert már olyan rég nem bloggoltam.
A most nem vizsgált, de azért amúgy is begyulladt (bár kevésbé, mint a bal) kezembe kontrasztanyagot is toltak, így se lógatni, se emelni nem tudom: csak úgy "van". Tartom, mint az egyiptomi fáraók a szarkofágban... magam elé kulcsolva.
Az mri-ben pedig Superman pózban süketültem meg (A filmekben csendesnek tűnt ez a gép!), azaz a bal kezemről, magasan előre tolva, leszíjjazva stb. készült a "csoda-analízis".
Eredmény egyszercsak lesz (majd érdeklődni kell)... izgatottan várom.

Jó volt a nem tervezett, kora reggeli találkozó a lányommal. Én korán keltem, ő későn feküdt, alig aludt... mégis.
Békésen, egymásra mosolyogva, révetegen majszoltuk szendvicseinket, majd kávéztunk egyet, és ki-ki rebbent sorsára.
Azért persze jutott tér a szavaknak, a rajzoknak és a simogatásnak is...

2012. május 3., csütörtök

Gimbes-gombos

Mindenfélét terveztem írni, de nem vagyok túl jól, nehezen bírom a gyógyszeres kezelést, megvisel. Ezért este már többnyire nem ülök gép elé, vagy csak minimális időre - például amíg Nyüzsi itt bandázik velem, mert a dolgozó szobában van kedve tombizni.
Május 1-e este átjött a Fürti, és meghozta a  várva várt, hozzá, Angliába rendelt gombocskáimat és amigurumi szemecskéimet.

ÓÓóóóolyan volt mint a Karácsony! :) Annyira örültem, hogy végre megérkeztek!!!

Már csak erőt kell vennem magamon, és a fokozódó fájdalmaim ellenére nekilátni, alkotni belőlük, megvalósítva a sok-sok tervet, amit szövögettem...
Remélem a gyógytorna megtanulása és szorgos végzése hatékonyabban segít majd ebben, mint ez a fránya gyógyszer.