2010. szeptember 30., csütörtök

Bento dobozok érkezése

Az emberem szent őrültként tekintett rám, amikor boldogan mutattam neki, a ma érkezett bento dobozokat. Tudta ő, hogy dobozka mániás vagyok, és hogy ez szent és sérthetetlen dolog, de azt nem sejtette, meddig fajul ez.
Kedves kolléga ment nemrég Japánba, és megkértem, szerezze be nekem vágyaim tárgyát, hozzon nekem bento boxot messzi földről, hogy kipróbálhassam e különleges lehetőségeket kínáló tér kitöltését.
És íme, ma megérkeztek, majdnem a kedves érkeztető nyakába is ugrottam örömömben!
Alig várom a hétvégét, hogy alkothassak, gyakorolhassak - videókat néztem, képeket gyűjtök. Nagyon izgi!

2010. szeptember 23., csütörtök

Hogyan lehetnék mágnes...

Túl vagyok ezen is. Nem mondom, hogy életem legjobb napja volt, de kevésbé volt pocsék és pánik, mint amennyire "vártam". Sajnos ez a vizsgálat sem hozott választ, az egyre súlyosodó vashiányos vérszegénységemre. Annak ellenére, hogy hosszú hetek óta minden módon igyekszem támogatni a szervezetemet e téren, tovább csökkentek a vérképemben az ehhez kapcsolódó értékek (a vas jelenleg a minimum harmada).
Nem nyafogok, és mindent elvégzek ugyanúgy, de azt nem mondom hogy a toppon vagyok - szerencsére nem is ájuldozok, szédelgek stb. mint azt akár tehetném is, az orvosok szerint.
A testem még tűr, bár ad jeleket - a hajam hullik (de ráfogom az őszi "vedlésre"), a körmöm töredezik és bordás, az orrom sebes... Lehetne rosszabb. De azért jó lenne, ha lassan elindulna egy folyamat, ami az ellenkező irányba mutat. Ha lehet kihagynám az intravénás injekciót, kórházat ésatöbbit...
Pozitívan hangolódom, lélekben "beszívom" a vasat. De azért ha valakinek értelmes tippje van, mit tehetnék még, írja meg, akár privát is. Köszi.

Röppbeszámoló

Elutaztunk, visszajöttünk. Még majd mesélek, azt hiszem.
De ma kicsit izgulok egy vizsgálat miatt, amire három napja készítem fel a szervezetem, és hetek óta lelkem - ez utóbbit kevesebb sikerrel, de mára elértem a beletörődés állapotába, és "mindegy csak legyen meg már". De még néhány óra hátra van addig...
Ha minden rendben megy, akkor szombaton, augusztus óta először újra - megyünk le a nyaralóba - bár félek, éjszaka "kissé" hideg lesz. Valószínűleg, nem csak a Halas Karcsi-féle záróbuli lesz a program, hanem koraőszi-búcsút is tartunk, és aludni tesszük a házikót, éjszaka túl hűvös van, nem vállalható az ott alvás, fűtési lehetőség és hőszigetelés nélkül.
Még tervezünk madárodúkat kitenni, hogy tavaszra megbarátozhassanak vele a tollas barátaink. Nagyon szeretném, ha tavaszra valaki befészkelné magát hozzánk - például az a kis rozsdafarkú, aki időről-időre benézett egész nyáron... de jöhet a civitelő cinkenépség is!

2010. szeptember 20., hétfő

2010. szeptember 11., szombat

Bőrözés


Nagy átöltözés alatt állok a főzős blogommal (sufonesza), remélem sikerül befejezni a hétvégén, akárcsak a római beszámolókat! Hmm, megint túl sok mindent akarnék egyszerre?!

De erre a blog átöltöztetésre már annyira vágytam... csak a 300+ kép újraformázása, csinosítása, a bejegyzések hozzáigazítása elég macera...

2010. szeptember 8., szerda

Kirepültek


Furcsa, hogy a dolgok ott és úgy vannak, ahogy este, illetve reggel hagytam őket. Nincsenek jajjbocsánat-nyomok, mindenféle cetlik, fejemre hulló vécépapír gurigák, senkineksincskedvekimosni zokniktól (is) púposodó szennyesek, sőt ételek hűlt helye sincs a hűtőben. Nem esek hasra éjjel a cipőkben, a kisszobába nyitva nem néz rám pislogó-álmos fejjel a lányom, nem szól az éjben halk zene, és nem hallok billentyűzetpüfölést sem.
Nem szuszognak, nem köhögnek, nem motosznak - nincsenek itt.

Ez a világ új, szokatlan. Érdekes.

2010. szeptember 4., szombat

Szeptember Fesztivál - 2010

Nemrég értünk haza. Nem is gondoltam, hogy egész meleg van kint - annyira borongós, csepergősnek tűnt, és a lakásban bizony hideg van, még picit be is fújtunk a melegítővel a kisszobába.
Koradélután mégiscsak elindultunk, és kellemesen csalódtam az időben, örülök, hogy rászántam magunkat az odu elhagyására...
Kimentünk a közeli Bókay kertbe, megnézni az idei Szeptember Fesztivált, és ha már ott voltunk, meg is kóstoltunk néhány ételt is - ízlett a kolduspörkölt, de még jobban a romalecsó! Sajnos a meggyes-mákos rétes elfogyott, de megoldottam, és vettem egy mákost és egy meggyest, s felváltva falatoztam belőle.

Azért látszik a fesztiválon a "szétválás" (a SzeptEmber Feszt tavaly kiköltözött a Népligetbe), de szerencsére a pestlőrinci rendezvényre változatlanul sokan kilátogatnak - jó a hangulat, kedvesek az emberek, igaz csökkent a vásárló-kedv, de az ételek és italok jól fogynak (mire mi kimentünk vaddisznó pörkölt már nem is volt), szembetűnően sokan neveztek a gasztronómiai versenyre és sok gyereket láttunk boldogan mászni-csúszni-ügyesedni a kalandparkban.
Nagy örömömre árulták a Lek-Vár-Lak termékeket, így nem kellett neten rendelnem. Vettem is bogyós mix szörpöt és vaníliás fekete ribizli lekvárt! A kedves eladó hölgy szívesen kínálja a portékát, mindent meg lehet kóstolni, így az izgalmas citromos almás bodzavirág lekvárból is kanalaztam, de nem vettem, mert tudom, hogy befalnám egyszerre - annyira könnyű és finom, egyáltalán nem klasszikus kenyérre való. (Mondjuk a fekete ribizli sem, de azt gyógyszerként eszem napi 2 kanállal.)

2010. szeptember 1., szerda

Kapcsoló

Olyan mintha átkapcsoltak volna. Mondjuk 4 állású a kapcsoló, és egyszerűen átnyomták - Ősz.
Végülis szeretem. De fura, hogy egyik nap még a hasam sütettem a tikkasztó melegben, míg a másikon nappal is megborzongat a szél, hüvös esőcseppekkel cirógat az utolsó augusztusi nap, és bármit is írunk a naplóba, határozottan ősz van.
Nem reklamálás ez, a kedvenc évszakom, csak valahogy jobb ha lassabban, finoman érkezik, van időm felkészülni rá, ünnepbe öltöztetni a lelkem, mint a Rókának a Kishercegre.

De ha már itt vagy, mondom: szeretlek Ősz, már vártalak. Legközelebb, ha lehet, kopognál?