Boldog Új Évet!

Beleszerettem bögre

Annyira helyes. Bele vagyok szeretve.

A németországi xmas hangulatkereső utunk (lehet hogy majd később írok róla) tollwoodi szerzeménye.

Eredetileg, amikor a birtokomba került, forró "orangen-mango-punsch"-ot ringatott.

Hazaérkezésünk óta, reggelente benne haboskodik (vagy nem) a kávém.

Hosszúhétvége Villányban és környékén

Még október 23-án, a hosszúhétvégére mentünk le Villányba és környékére a barátokkal. Akkor nem írtam róla, mert sajnos a társaság egyik párja az első este szarvassal "találkozott" az úton, és ez eléggé rányomta a bélyegét ezekre a napokra. De most már, hogy az autót is rendbetették és mindenki túl van a megrázkódtatáson, felteszem ide az emléknyomot.

Villány már régóta vonz minket, Siófokon a szezonnyitó fesztiválon kóstoltuk meg a Gál Pince isteni borait, amiből már a 2. napon nem is tudtunk venni, így aztán nem volt mese, beütemeztük a kirándulást a "közeljövőre". Drága jó Lalyosunk azt mondta akkor, meg ne tudja, hogy nélküle megyünk a siklósi vidékre... így aztán vártunk, egészen addig, míg népes csapatunk, és ő is ráért, egyidőben. Igazi, "bennszülött" idegenvezetővel jártuk hát be a környéket, akiből csak úgy dőlt a sok élmény, információ. Nagyon élvezetes volt, ezúton is köszönöm.

A többit inkább képekben, ha sikerül (írtam naplót is ott, kézzel füzetbe, de azt nem találom éppen) az album linkelése...

Szétköltözés

Szétköltöztem magamtól, mert beszorultam. Ezért a "másilyen" és "nemkimondós" címkéjű dolgok a jövőben nem kerülnek ide - a Ficsergőn nem találták a helyüket és közben a "naplóm" is elakadt.

Sok a pótolnivalóm, talán idekerülnek, talán nem. Minden esetre, megnézem, így két bloggal, hogy működik majd mindez, győzöm-e energiával, vággyal, akarással...

Karácsonyi hangulat

Az idei karácsonyom egyik legkedvesebb képe ez, pedig nincs rajta más csak két bögre, melyben forralt bor lapul... Freisingben fotóztam, még az ünnepek előtt. Már az érkezésünk estéjén (dec.10.) elmentünk csavarogni, kis karácsonyi hangulatot keresni, amit évek óta nélkülözünk itthon. Meg is találtuk, dacolva az esővel, szorongatva az illatos, forró boros nedüt, miközben pocakunkban lapult már az lefogyasztott “méteres” kolbász is…

...éstényleg, nem? vagy de?

Tényleg, lehet nem vagyok normális.
Addig oké, hogy könyvet veszek magamnak, más is csinál ilyet, gondolom.

De hogy írjak bele bejegyzést is, amolyan tőlem nekemet... lehet fura?
Pedig megtettem. Ez volt: "Magamnak, mert tényleg meg szeretném tanulni...
Én"

- end of line -