Fragilidad

Akinek küldöm az tudja... hogy ez neki...

Manana ya la sangre no estara
Al caer la lluvia se la llevara
Acero y piel combinacion tan cruel
Pero algo en nuestras mentes quedara
Un acto asi terminara
Con una vida y nada mas
Nada se logra con violencia
Ni se lograra
Aquellos que han nacido en un mundo asi
No olviden su fragilidad
Lloras tu y lloro yo
Y el cielo tambien, y el cielo tambien
Lloras tu y lloro yo
Que fragilidad, que fragilidad

(Sting)

Mamó ma 90 éves!

Drága Mamó, tudom hogy ezt nem olvasod, mégis, itt is, NAGYON SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT kívánok neked!

4+3 - Momly

Azt hiszem ez volt az egyik legszebb születésnapom. Nehéz, dolgos hétköznap volt, és mégis ünnepi lett. Egész nap mosolyogtam és boldog voltam, ennyi szeretetet kapni, maga a csoda!
Anyuci már előzőnap írt sms-t, hogy a születésem évében, azon a napon még nem tudta, hogy másnap tündéri lánya születik... A kedves pedig előző szombaton, velem karöltve vette meg első ajándékom - ülésfűtést az autómba, ami azóta is, nap mint nap kényeztet.
A "nagy nap" reggelén puszikra, cirmire, mosollyal ébredtem - tutujgatós szeretetben, no meg iziben rendkívül fontos könyvet kaptam (Sárkánytudósok kézikönyve terepmunkához), amit azóta is nagy gonddal tanulmányozok. :D
A Kedves bevitt dolgozni, kicsit azért hogy kényeztessen, kicsit azért hogy egészen biztosan "normális" időben jöjjek aznap haza (hiszen így ő is jött értem, és akkor nincs apelláta).
A munkahelyemen pedig egymást érték a meglepetések: csokik, puszik, gratulációk, még egy teljes csapat is beáramlott az apró irodámba, széles mosollyal heppi börszdéjt énekelve. A folyosón arra járó kollégák pedig azonnal vették a lapot és beálltak a sorba. Mondhatom, még szélesebb lett képemen a mosoly (és titokban leírom, borzongtam a boldogságtól), amivel amúgy is egész nap jártam-keltem. Azóta mindenféle nyuszis dolgok gyarapítják a gyűjteményem, rengeteg csoki is felszaporodott a környezetemben - nagy szerencse, hogy a kedves munkatársak segítőkészek ezügyben, és megmentenek attól, hogy méretek tekintetében Gombóc Artúr babérjaira törhessek!


Azon a napon nem hosszúztam, és nem hoztam haza munkát, elég volt a napi pörgés a kedveskedésekkel tarkítva... Este siettem a családhoz, a gyerekekhez!
Az ajtón belépve édes illat csapott meg, akkor még nem tudtam mié. Hamar kiderült, a gyertyafényes vacsorához terített asztalon óriási liliom csokor illatozott. No, ha eddig azt hittem elborítottak a nassolni valók és kényeztetések, most megtudhattam milyen a kánaán. Persze a legjobb az ölelés volt, a szeretet, amiben lubickolhattam.
Ámulattal néztem a lányom által kreált túrótortakölteményt, amire barackokból szíveket "faragott" és ráírta a nevem is - Momly. (Még ahogy leírom is libabőrös leszek.)
Mindenkinek mindent köszönök, csodaszép nap volt - megerősítette bennem, nincs fontosabb, mint a szeretet. Szeretek szeretni... és szeretve lenni is.

Hurrá

Ma voltam ERDŐBEN, de olyan fáradt vagyok, hogy nem tudom leírni... Holnap meg elég sűrű programom lesz (Apuhoz és Mamóhoz megyek, majd ebédkészítés, délután egy rég látott barátnővel kávé, traccs), hogy csekély eséllyel írom le a napokban (hétfőn céges angol, és focimeccs!!!, kedden estig melo). Na hátha mégis, este.
Így csak ennyi - jó volt! Bár most alig tudok járni, de méééééééééééég!!!

Ésmégmásik

Történt, hogy ma késő délután, hatkor még bőszen dolgozván sms-t kaptam, ami arról tudósított, hogy én bizony éppen az imént vásároltam valamit. Kissé meghökkentem, majd gyorsan megbizonyosodtam arról, hogy a bankkártyám ott van, ahol szokott lenni: nálam, a táskámban, jól elzárva egy szekrénybe. No de akkor mégis hogyan...
Nézem mégis hol és mit vettem elvileg, keresem a céget neten - nos, Nicosia, Ciprus, ha minden igaz valami háztartási gépeket árusító Ltd. Aha. Szívesen lennék ott, valószínűleg még vásárolnék is - gondoltam - de én bizony ott ültem a X. kerületben egy irodában. Aggódtam.
Telefonáltam, ügyintéztem - gyors volt és korrekt.
Most már a kártyám letiltva, reklamáltam, ha minden igaz a kapcsolódó költségeimet és a káromat is térítik.
De azért nem vagyok nyugodt. Hogy történhetett ez meg?! A kártyát általában "csak" áruházakban, fizetésre használom (erre rendszeresen) - készpénzfelvételre szinte soha, netes vásárlásra ritkán.
Nem jól van ez így.

Ilyenizés...

Ma van/volt minden - öröm, szurkolás, győzelem, aggódás, törődés, boldogság, szerelem, bánat, fájdalom... de nem tudom leírni, mert ez nem elbújós blog. Pici nyoma így azért marad. Legyen ennyi elég.

Reggeli boldogság

Annyira szeretek itt lenni! Különös, hogy van valamim, amire sosem vágytam, megadatott, és most már a világ összes kincséért sem mondanék le róla.
Olyan ez a kis nyaraló nekem, mint a béke szigete. Főleg ilyenkor, amikor már nincs szezon, csak a nyaralótulajdonosok jönnek le a melegebb hétvégékre pihenni. No, mi mondjuk jövünk hidegben is, 8 fokig vállaljuk be, utána már éjjel nagyon didergünk...
A levegőt szinte harapni lehet, a tó ilyenkor kék, mint a tenger. Ma finom szellő borzolja a fákat, vidám, kövér kismadarak csicseregnek mindenfelé, és keresik az őszi csemegéket. Reggel egy cinke szemlélt engem érdeklődve, nemrég szarka cserregett a tuján. A nap aranyló színben fürdeti a vidéket, ereje már gyengébb, de érintése éppoly simogató, maga az élet.
11 órát aludtam ma éjjel, már nem is tudom mikor ébredtem utoljára ennyire kipihenten. Isteni érzés!
Ma lesz az idei év záróbulija a Halas Karcsinál, amire újra hivatalosak vagyunk. Tavaly is nagyon jól sikerült, alig várom! Idén még több ismerős lesz, hiszen egyre több embert ismerünk meg a környéken, lassan elfogadnak minket is "idetartozóként".